Céltudatos medikusok, későn érő bölcsészek

Az orvostanhallgatók a legelkötelezettebb diákok Magyarországon, és az agrárképzésben tanulók között vannak a legtöbben, akik jobb híján tanulnak éppen ott, ahová beiratkoztak. A legtöbb diák a legjobb hírű egyetemen akar továbbtanulni, és legkevésbé az érdekli őket, hogy milyen messze van otthonuktól az intézmény. A bölcsészek között van a legtöbb diák, aki csak érettségi után döntött a továbbtanulásról. Közel ötezer diák válaszolt az Országos Felsőoktatási Intézet felvételizéssel kapcsolatos kérdéseire.

Az Országos Felsőoktatási Intézet közel ötezer egyetemistát kérdezett arról, hogy miért pont ott tanul, ahová beiratkozott. A legmegfontoltabb hallgatók Magyarországon egyértelműen az orvostanhallgatók. Ezt a vizsgálat több adata is bizonyítja. Egyrészt az orvosnak tanulók között vannak a legtöbben, akik már általános iskolában tudták, hogy orvosok lesznek. Míg az összes diáknak csak 11 százaléka tanulja azt, amit gyerekként is szeretett volna, addig az orvosira járók közel 30 százaléka választott sikeresen hivatást serdülő kora előtt. Az orvosis diákok abban is különlegesek, hogy általában oda vették fel őket, ahová eredetileg is szerettek volna menni. Több mint 94 százalékuk tanul azon az egyetemen, amit első helyre írtak be a jelentkezési lapon. Az országos átlag nem egészen 79 százalék. Az orvosnak készülők között vannak a legtöbben, akik az alapján választottak orvosi egyetemet, hogy mennyire van közel lakóhelyükhöz a tanterem. Ez jelentheti azt is, hogy az orvosi egyetemek nagyon hasonlóak a felvételizők szerint, de utalhat arra is, hogy az orvosnak készülőknek az átlagosnál fontosabb a család.

Az orvosnak készülők mentalitásával ellentétes az agrárképzésben résztvevőké. Köztük a legmagasabb azok aránya, akik nem első helyen jelölték meg iskolájukat a felvételikor: 17 százalékuk második, 7,5 százalékuk csak harmadik helyen jelölte meg mostani iskoláját, több mint 4 százalékuk még hátrább sorolta, vagy a pótfelvételikor jutott be az iskolába. Közöttük a legmagasabb azoknak az aránya, akik azért választották szakjukat, mert középiskolai eredményeik alapján döntöttek, vagyis attól féltek, hogy jegyeik nem elég jók máshova. Miközben az összes diák 7 százalékának volt meghatározó szempont, hogy milyen jegyei vannak, addig az agrárképzében résztvevők 13 százaléka bizonyítványa alapján döntött.

A felsőoktatásban tanuló diákok majdnem fele, 45 százaléka a középiskolai évek alatt döntötte el, hogy hova akar felvételizni, 11 százalékuk már az általánosban tudta, hogy mi lesz ha nagy lesz, közel 31 százalékuk viszont csak az érettségi évében választott helyet magának. Majdnem 9 százalékuk pedig csak az érettségi után kezdett foglalkozni a továbbtanulás gondolatával. A bölcsészek a legbizonytalanabbak: közülük jóval az átlag fölötti, több mint 14 százalékos az érettségi után pályát választók aránya.

Az OFI vizsgálatában hét szempontot kellett a diákoknak sorrendbe állítaniuk, hogy megmutassák, miért éppen azt a szakot választották, ahol tanulnak. Elsöprő többség, majdnem 62 százalék tette első helyre az egyéni érdeklődés feliratú kártyát. Átlagosan a második legfontosabb szempont a család véleménye volt. Ezt követően a tanult szakma presztízse, majd a várható kereseti lehetőségek következtek, jelentős lemaradással, az előző két szemponthoz képest. Ennél is kevésbé érdekelte a diákokat, hogy mit javasoltak a középiskolai tanáraik. A legkevésbé a barátok véleménye és a kiválasztott intézmény lakóhelytől való távolsága számított, ebben a sorrendben. A várható fizetést az átlagosnál többször emelték ki fontos szempontnak a jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatók.

Néhány év óta akárhány felsőoktatási intézménybe lehet jelentkezni, csak a sorrendet kell meghatározni. A többség él ezzel a lehetőséggel, bár a felmérés adatai szerint jelentősen túlbiztosítják magukat a felvételizők. Majdnem 80 százalékuk ugyanis oda jár, amit első helyen nevezett meg, tizenöt százalékuk pedig a második helyre jutott be. Vagyis alig öt százalék jár ennél is hátrébb sorolt helyre, miközben a diákok 32 százaléka írt be három helyet, 16 százalék csak egy helyre jelentkezett, 25 százalék kettőre. Öt vagy annál is több helyre felvételizett a diákok 10 százaléka. A jogásznak készülők azonban az átlagnál is sokkal óvatosabbak: 23 százalékuk írt be legalább öt helyet a jelentkezési lapra.

A felmérést készítőket nem csak az érdekelte, hogy ki miért azt tanulja, amit tanul, hanem arra is rákérdeztek, hogy miért pont azon az egyetemen. A többséget a választott iskola presztízse vonzotta (52 százalék). Jóval kevesebben döntöttek elsősorban az oktatás színvonala (16), az intézmény közelsége (12), vagy a középiskolai osztályzatok (7) alapján. Érdekes, hogy amikor a második helyen megjelölt intézményen gondolkodtak a felvételizők, akkor már a várható színvonal volt a legfontosabb szempont. A presztízs a műszaki és jogi képzésben résztvevőknél a legfontosabb, a lakóhelyhez való közelség viszont a természettudományi és a bölcsész karra járóknál volt átlagosnál fontosabb szempont.

Az egyházi intézményeket pótmegoldásként választják a diákok. Míg a bölcsészkarok közül az ELTE-re bejutottak 87 százaléka első helyre írta be iskoláját, addig a hét vizsgált bölcsészkar közül a két egyházi fenntartású áll az utolsó helyen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre járóknak csak 56 százaléka akart eredetileg is oda menni, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak pedig csak 42 százaléka készült mostani tanulmányai színhelyére.