Százezrektől esett el a nyugdíjas, mert nem értesítették

Öt év után értesítettek egy nyugdíjast, hogy egy 1998-as törvénymódosítás miatt már régóta jogosult baleseti járadékra, amelyet még akkor ítéltek meg számára, amikor dolgozott. A férfi összességében több százezer forinttól esett el, visszamenőleg ugyanis nem kaphatja meg a pénzt. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szerint a törvénymódosításkor azért nem tudták személyesen értesíteni az érintetteket, mert nem volt ilyen nyilvántartásuk.

Egy neve mellőzését kérő férfi az [origo]-nak elmondta: foglalkozása révén egészségi állapota folyamatosan romlott, ezért 1993-ban, 58 évesen leszázalékolását kérte. Az orvos szakértői bizottság vizsgálata 26 százalékos rokkantságot állapított meg. Ezt követően kapott egy határozatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, amelyben közölték vele, hogy baleseti járadék illeti meg. Ez alig több mint ezer forintot tett ki, a járadékot ugyanis a hetvenes évekbeli fizetése alapján határozták meg, mert abban az időben kaphatta el a betegséget, amely leszázalékolásához vezetett.

Kevés nyugdíjas olvas közlönyt

A nyugdíjfolyósítótól kapott értesítésben az is szerepelt, hogy a jogszabályok szerint a járadékot csak addig kaphatja, amíg nyugdíjba nem vonul. A férfi egy évvel később, 1994. december 29-én ment nyugdíjba, a baleseti járadékot azt követően nem is folyósították számára.

Kilenc évvel később, 2003 decemberében azonban kapott egy levelet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, amelyben értesítették, hogy a baleseti járadék továbbra is jár neki. A levélből kiderült ugyanis, hogy már öt évvel korábban, 1998. január 1-én hatályba lépett az a módosítás, amely lehetővé tette, hogy a baleseti járadékot a nyugdíjasok is megkaphassák. A módosításról szóló, 1997-ben meghozott törvény ugyanakkor kimondja, hogy a pénz nem jár automatikusan, hanem csak akkor, ha az érintett maga igényli azt.

Az [origo]-nak nyilatkozó nyugdíjas be is adta igényét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon, ahol megállapították, hogy 5200 forintnyi baleseti járadékra jogosult. Ha öt évre visszamenőleg megkaphatná a járadékot, akkor most akár 300 ezer forintot is kaphatna egy összegben. Az 1997-es jogszabályban ugyanakkor az áll, hogy az igénylő csak hat hónapra visszamenőleg kaphatja meg a járadékot, így a férfi számára is 30 ezer forint körüli összeget folyósítottak.

A férfi elmondása szerint az 1998-as törvénymódosítás idején semmilyen tájékoztatást nem kapott arról, hogy újra jogosult a baleseti járadékra. Az újságokban, tévéműsorokban nem találkozott ezzel a hírrel, a törvényeket tartalmazó közlönyhöz pedig csak akkor jutott hozzá, amikor még dolgozott.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság jogi főosztályának vezetője, dr. Gondán Csaba az [origo]-nak elmondta, hogy a változáskor azért nem tudtak névre szóló tájékoztatást küldeni az érintetteknek, mert semmilyen nyilvántartásuk nem volt arról, hogy kik azok a nyugdíjasok, akik újra jogosultak a baleseti járadékra. Az igazgatóság ezért a sajtó útján próbálta tájékoztatni az embereket. A főosztályvezető hozzátette: most sem tudnak pontos információkat adni arról, hogy hányan tartozhatnak ebbe a körbe. Szerinte ugyanakkor kevesen vannak már azok, akik jogosultak a pénzre, de még nem nyújtottak be rá igényt.

Gondán szavaiból az derült ki, a nyugdíjfolyósító akkor küld személyre szóló tájékoztatást, ha valamilyen okból - például adategyeztetés miatt - előveszik valakinek az aktáját, és az ügyintéző felfigyel arra, hogy az illető nyugdíjas korábban kapott baleseti járadékot. Az [origo]-nak nyilatkozó férfi is így kerülhetett képbe - tette hozzá a főosztályvezető, aki megjegyezte azt is, hogy a baleseti járadékot valójában már a korábbi szabályozás szerint sem vonták meg teljesen a nyugdíjba lépőktől, a pénzt ugyanis beszámították a nyugdíj megállapításánál.

Pethő András