Az EP-választás a kis pártoknak kedvez

A politológusok szerint az, hogy az európai parlamenti választás során nem a kormányzásról kell dönteni, kedvez a kis pártoknak. Elsősorban az SZDSZ-t tartják esélyesnek a kicsik közül, mivel szavazóbázisát a fővárosi-nagyvárosi szavazók adják, akik közül a többség elmegy szavazni. A várhatóan alacsony részvétel viszont a MIÉP-nek kedvezhet, mert neki vannak a legelszántabb szavazói - állítják az elemzők.

Az országgyűlési és önkormányzati választásoktól eltérő arányú eredményeket várnak a politológusok az európai parlamenti (EP) választáson. Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint ugyanis másmilyen választási magatartás várható akkor, ha nem a kormányról kell dönteni.

A nagy tét formalizálja a szavazatokat, az országgyűlési választásokon például az emberek nem szívesen adják voksukat kis pártokra. Az EP-választás viszont másról szól, így több eséllyel indulhatnak a kis pártok is - állította Kéri László politológus.

A közvélemény-kutatási eredmények alacsony választási hajlandóságot mutatnak. Kéri szerint ez elsősorban az SZDSZ-nek és a MIÉP-nek kedvez, míg az MDF-et hátrányosan érinti. Az SZDSZ számára előnyös, hogy Budapesten és a nagyvárosokban a legmagasabb a választási kedv, és a nagyvárosokban él a felmérések szerint a legtöbb liberális szavazó. Az MDF táborát ugyanakkor inkább a vidéki, kistelepüléseken élők jelentik, akik viszont pont kevésbé vesznek részt a szavazásokon. A politológus szerint ez azért is van így, mert "a falusiakba sikerült belesulykolni, hogy nekik rossz lesz az unió".

Kéri szerint ugyanakkor az alacsony részvételi hajlandóság a MIÉP-nek kedvez, amelynek a szavazói elszántak és el fognak menni szavazni. Igaz, hogy a MIÉP unióellenes, de épp ezért sikeresen képviselheti mindazokat, akik szintén unióellenesek vagy csalódnak az EU-ban.

A politológusok szerint az SZDSZ részéről jó döntés volt, hogy elsőként, már januárban megkezdte kampányát. Kéri szerint a 22 hét - 22 téma koncepció sikeres lehet, és a kampány végéig fenn tudja tartani az érdeklődést a párt iránt. Török Gábor politológus ugyanakkor úgy vélte: a kis pártoknak azért érdemes a nagyok előtt megkezdeni a kampányt, mert a hajrában már nem lesz esélyük láttatni magukat. Az utolsó hetek ugyanis szerinte már nem az unióról, hanem a belpolitkai csatározásokról fognak szólni. "Ha a nagyok dübörögnek, a kicsik nem hallatszanak" - idézte egy kollégáját Török.

"Nyugat-Európában az EP-választáson a szavazók úgy érzik, lehetnek úgymond felelőtlenek, mivel a pár hely eldöntésének nincs igazi politikai tétje, ez nem a kormányalakításról szól" - közölte a politológus. Magyarországon azonban szerinte nem így lesz, mert itt az EP-választás nem a mandátumszámról fog szólni. "Az eredmény állandó jelzőt ad a következő két évre: ki lesz a győztes, ki lesz a vesztes, ki lépi át az 5 százalékos küszöböt és ki nem" - mondta Török.

Úgy vélte: mivel a pártok mobilizálni akarják szavazóikat, elsősorban belpolitkai kérdésekről lesz szó a kampány során. Szerinte elsősorban a Fidesz tekinti az EP-választást bizalmatlansági szavazásnak, amely akár a kormány bukásához is vezethet. "A kis pártoknak akkor már nehéz helyzetük lesz, amikor Orbánról és Medgyessyről szól a vita" - vélte a szakember.

Kapcsándi Dóra