A Debreceni Egyetem nem veszi át a kirúgott meleg diákot

Nem veszi át a Debreceni Egyetem a Károli Gáspár Református Egyetemről homoszexuális beállítottsága miatt kirúgott diákot. A Debreceni Egyetem dékánja Lévai Katalin korábbi nyilatkozatával ellentétben tagadta, hogy felajánlotta volna: átveszik a diákot. Az [origo] azonban úgy értesült: írásban is közölték a debreceniek a feltételeiket a meleg diákkal. E szerint csak akkor mehetett volna át, ha nem beszél homoszexualitásáról.

A Lévai Katalin vezette Esélyegyenlőségi Kormányhivatal korábbi állításával ellentétben a Debreceni Egyetem bölcsészettudományi karának dékánja nem ajánlotta fel, hogy átveszi azt a hallgatót, akit kizártak a Károli Gáspár Református Egyetemről.

Bartha Elek dékán az MTI-nek azt mondta: Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter hivatalából telefonon keresték meg őt azzal, hogy vegyék át a diákot az egyetemre. A dékán állította, korábban nem ismerte az esetet, és bár telefonon természetesen felajánlotta segítségét, arról nem volt szó, hogy a diákot átvegye a Debreceni Egyetem.

Bartha Elek szerint egyetemükön nincs is teológusoktatás, de még akkor sem tudnák átvenni a hallgatót, ha a kar egyik szakáról a másikra jelentkezne, ugyanis egy-egy adott szakra csak felvételivel lehet bekerülni.

A Debreceni Egyetem dékánjának állításának azonban részben ellentmond az [origo] értesülése: a fiú egyik rokona azt mondta, hogy a Debreceni Egyetem korábban feltételeket szabott írásban ahhoz, hogy átvegyék Cs. Gábort. Ebből két pont teljesítése nem a fiún múlik: az egyik szerint a dunamelléki és a tiszántúli püspöknek kellene engedélyezni az átiratkozást. Emellett a Károlinak hivatalosan igazolnia kellene Debrecennek, hogy elbocsátották a diákot. Emellett Cs. Gábornak lényegében meg kellene fogadnia, hogy nem beszélhet nyilvánosan meleg hajlamáról, vagyis nem okozhat megbotránkozást magatartásával vagy véleményével.

Az ellentmondó nyilatkozatok miatt az [origo] megkereste az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalt és a Debreceni Egyetem dékánját is, egyelőre azonban senki sem reagált.

Az [origo] emellett úgy értesült, Cs. Gábor nem vonja vissza bírósági beadványát. A fiú ugyanis mindenképpen a Károlin szeretné befejezni tanulmányait, ezért fordult bírósághoz. A pert áprilisra tűzték ki.

A fiú annak ellenére sem akar új iskolát keresni, hogy a Károlin tavaly október után november 28-án másodszor is úgy döntött a kari tanács, megszüntetik Cs. Gábor hallgatói jogviszonyát. Az első döntéskor 6:4, ezután 9:1 arányban szavaztak a diák kizárása mellett. A második kari tanácsi ülésen részt vett a dunamelléki püspök is mint az intézmény fenntartója.

A másodfokú döntésről azonban csak múlt héten értesítették hivatalosan, írásban is a fiút és családját. Az [origo] megkeresésére sem a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, sem a hittudományi kar dékánja nem akart reagálni.

Roboz Péter, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke az MTI kérdésére viszont beszélt Cs. Gábor ügyéről. Azt mondta. "nyílt titok volt a diáktársai és a tanárok előtt is" a Károli Gáspár Református Egyetemről kizárt hallgató homoszexualitása, a kérdéssel a kari tanács a hallgató kérésére foglalkozott.

"Szó sem volt" arról, hogy Németh Dávid dékán vitte volna a kari tanács elé az ügyet - mondta Roboz Péter, hozzátéve: maga a hallgató kérte, hogy részt vehessen azon a kari tanácsi ülésen, amelyen a diákság kezdeményezésére "jött elő" témaként a homoszexualitás, de "személy szerint a hallgató nem volt említve".

Kifejezetten a hallgató ügyével annak kérésére foglalkoztak, s ő "nyíltan felvállalta" homoszexuális magatartását - mondta a hallgatói önkormányzati elnök. A diákok baráti beszélgetések során, s a tanárok közül többen a kari tanácsi ülésen "segítő kezet nyújtottak" a hallgató felé, amit ő elutasított - mondta Roboz Péter.

Az önkormányzati elnök kitért arra is, hogy nem kizárólag a homoszexualitás volt a diák kizárásának az oka. Mint Roboz Péter mondta, köztudott a kizárt hallgató testi fogyatékossága és "lelki feszültsége", ami véleménye szerint a lelkészi szolgálatnál "neméppen előnyös".