A kormánypárti képviselők tartották magukat ígéretükhöz, és nem szavaztak a hétfői rendkívüli parlamenti ülés napirendjéről. Az ülés összehívását a Fidesz kezdeményezte, hogy magyarázatot kérjen a kormánytól, miért módosítják a költségvetés több tételét, és honnan akar a kormány elvenni 120 milliárd forintot. A 120 milliárdos megszorítást Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter jelentette be. A rendkívüli ülés összehívását támogatta az MDF is, míg az MSZP és az SZDSZ előre jelezte, fölöslegesnek tartják, hogy a tavaly kijelölt február 16-i rendes ülés előtt összegyűljenek a képviselők. Az ellenzék azonban összeszedte az ülés összehívását kikényszerítő megfelelő számú aláírást, de ez kevés volt ahhoz, hogy napirendje is legyen az ülésnek.
A napirendről szóló érvénytelen szavazás előtt 5-5 percben szólalhattak fel a pártok szónokai. László Csaba leváltott pénzügyminiszter Az ördög elvitte a fináncot című vers felolvasásával búcsúzott a törvényhozástól.
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szégyennek nevezte, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök el se jött az ülésre, és a költségvetési bizottság délelőtti rendkívüli ülését is bojkottálta. Áder nyilatkozatrészleteket olvasott fel Medgyessy Pétertől és Kuncze Gábor SZDSZ-es frakcióvezetőtől, melyek alapján szerinte a baloldali politikusok összevissza beszélnek. Idézte, hogy Medgyessy decemberben még tartható 3,8 százalékos államháztartási hiányról beszélt, januárban azonban jelezte, hogy ez nem így lesz. Érthetetlennek tartotta, hogy míg korábban Kuncze reális számokon alapuló, jó költségvetésnek nevezte a 2004-es büdzsét, akkor most miért ért egyet annak 120 milliárdos lefaragásával. Áder szerint a kormánypárti politikusok minden hónapban más realitásokban hisznek. Feltette a kérdést, hogy ha olyan jól megy a magyar gazdaság, mint a szocialista felszólaló állította, akkor miért kellett leváltani a pénzügyminisztert és miért kell megszorításokon gondolkodni.
Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese ugyanis első felszólalóként a kormány gazdaságpolitikai eredményeit méltatta. Kitért arra, hogy a rendszerváltás óta 2003-ban volt a legalacsonyabb az infláció, és nyár óta hosszú idő után növekszik az ipari termelés. Szerinte sikeres volt a költségvetési deficit csökkentése is, csak nem a megfelelő mértékű lett a hiány. Ezért szerinte kár vitatkozni, és az ellenzéknek inkább csendben kellene örülnie, ha már nem vette ki a részét a sikerben.
László Csaba távozó pénzügyminiszter utolsó parlamenti felszólalásában szép időszaknak nevezte másfél éves kormánytagságát. A februári ülésen már kijelölt utódja, Draskovics Tibor képviseli majd a pénzügyi tárcát. László szerint "a látszat csal", és nem bajban, hanem egyre jobban van a magyar gazdaság. Ugyanakkor szerinte az eurozónához való csatlakozáshoz megszorításokra van szükség, és ehhez a kormánynak bátorságot kívánt, az ellenzéktől pedig a rövidlátó demagógia elhagyását kérte.
Kuncze Gábor az SZDSZ nevében egyetértett azzal, hogy vitázni kell az új megszorításokról, de szerinte ehhez meg kell várni, hogy az új pénzügyminiszter ismertesse terveit. Kuncze szerint le kell építeni a mindenkiről gondoskodó államot, mert túl nagy az állam, ezért nagy a hiány is. Szerinte alacsonyabb adókra és jóval kisebb kiadásokra van szükség. Érzékeltette, hogy ennek ellentmond a szocialisták több korábbi döntése, de az ellenzék viselkedése is, mert költségvetési módosító javaslataik mind a kiadási oldalt terhelték volna.
Herényi Károly az MDF szónokaként felháborodott azon, hogy a baloldal nem vállalta a vitanapot. "Öt perc demokrácia, ez az önök vívmánya" - mondta arra utalva, hogy csak a napirend előtti öt-öt perces felszólalásokra adott lehetőséget a kormánypártiak viselkedése. Herényi emlékeztetett, hogy 2002 őszén csak az ő frakciójuk nem szavazta meg a 320 milliárdos fizetésemeléseket, és hiába figyelmeztettek arra, hogy a költségvetési hiány túl nagy lesz, a kormányoldal nem figyelt az MDF-re. Herényi szerint a miniszterelnök azért kerülte el a parlamenti és a bizottsági vitát is, mert az európai parlamenti választásokra készülve szeretné elfedni a valóságot.