Még nem jogerős a kisgazdák elnökváltása

Még nem jogerős a Fővárosi Bíróság február 3-án keltezett határozata, amely szerint Kovács István József a Független Kisgazdapárt (FKGP) elnöke. Így a bíróság nyilvántartása alapján a párt törvényes képviselője még mindig Deák József. A kisgazdák szerint a botrányokat a pártban az okozza, hogy nincs országos tagnyilvántartás, és így bárki létrehozhat fiktív névsorokat, amelynek alapján akár választmányi ülést is tarthat és elnököt választhat.

A február 3-án keltezett nem jogerős határozatot, amelyet nem peres eljárás keretében hozott a Fővárosi Bíróság, postázták az érintettek részére, a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Addig viszont az eddigi elnök, Deák József marad a párt törvényes képviselője - mondta Albert Viktor, a Fővárosi Bíróság szóvivője.

Kisgazda párttagok egy csoportja péntek este elfoglalta az FKGP budapesti székházát, szombaton pedig gyűlést tartott az épületben. A párttagok képviseletében Kaposvári György, a Fővárosi Bíróság határozatára hivatkozva azt mondta, hogy már nem Deák József, hanem Kovács István József Jász-Nagykun-Szolnok megyei vezető a párt elnöke.

Deák József hétfőn elmondta: még nem kapták kézhez a határozatot, de ha ez megtörténik, mindenképpen élnek a fellebbezés lehetőségével. Hozzátette: "én még ilyen határozatot nem kaptam képhez, (...) én a jogerős bírósági határozatokat tiszteletben tartom, a nem jogerősekre senki jogot nem alapíthat, és különösen arra nem jogosít senkit, hogy erőszakkal ilyen cselekedetet hajtson végre. Ezek garázda elemek, jogtalanul hatoltak be, és nem érdekel, hogy mit lobogtatnak vagy mit nem lobogtatnak" - tette hozzá. Elmondta: támogatóival a székházban tartózkodik, biztonsági szolgálat őrzi a bejáratot, és birtokháborítás miatt az V. kerületi önkormányzat jegyzőjéhez fordultak.

Horváth Gábor, az FKGP elnökségi tagja közölte: Kovács István József párttagságát 2003 novemberében az elnökség felfüggesztette, mert "nem a kisgazdapárt szellemiségében dolgozott", ennek ellenére december 28-ára nagyválasztmányi ülést hívott össze, ahol 30 megjelent szavazatával elnökké választatta magát. Az elnökségi tag szerint azonban a pártalkotmány kimondja, hogy választmányi ülést csak az elnök, illetve az elnökség hívhat össze.

Horváth Gábor elmondta azt is: kértek rendőri segítséget pénteken és szombaton is, de a rendőrök nem intézkedtek. Elmondása szerint azonban hétfőn reggel, miután támogatóikkal bementek a székházba, a 3-4 autóval kiérkező rendőrök az épületben ellenőrizték a párt hivatalos papírjait.

Barta László, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese ugyanakkor hétfőn azt mondta: sem pénteken, sem a hétvégén, sem pedig hétfőn nem volt rendőri intézkedés.

Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság Készenléti Rendőrségének sajtóügyletese úgy fogalmazott: "a készenléti rendőrség az adott időszakban gyalogos járőrszolgálatot látott el az V. kerületben, rendőri intézkedésre nem került sor".

A Kovács István Józsefet támogató Kaposvári György, a párt országos elnökbiztosa a történteket felevenítve elmondta: szombaton "bizalmatlansági nagygyűlést" rendeztek, ahol azért döntöttek Deák József leváltásáról, mert tudomásuk szerint az elnök ellen közokirat-hamisítás miatt büntetőeljárás folyik azzal a 2003. február 16-i nagyválasztmányi üléssel kapcsolatban, ahol Deák Józsefet elnökké választották. Deák viszont a büntetőeljárásról nem kívánt beszélni.

Kovács István József hétfőn közölte: február 6-án kapta kézhez a Fővárosi Bíróság határozatát, amelyben tájékoztatása szerint az szerepel: "a Fővárosi Bíróság Deák József képviseleti jogát törli a nyilvántartásból". Hozzátette: ennek alapján "nem jogerősen, de jogilag hatályosan" ő a párt elnöke. Közölte azt is, hogy a 2003. december 28-ára összehívott nagyválasztmányi ülésen választotta a tagság elnökké, és erre hivatkozva nyújtotta be január 11-én a bírósághoz kérelmét a törvényes képviselő megváltoztatására.

Az FKGP egyik magát megnevezni nem kívánó politikusa szerint a botrányokat a pártban az okozza, hogy nincs országos tagnyilvántartás, és így bárki létrehozhat fiktív alapszervezeteket és fiktív névsorokat, amelynek alapján akár választmányi ülést is tarthat. Ám ha megfelelően "lepapírozza", vagyis dokumentálja az ülés határozatát, akkor minden további nélkül kérheti a bíróságnál a törvényes képviselő megváltoztatását, mivel a hatóság a benyújtott okiratok - így a jegyzőkönyv vagy a jelenléti ív - valódiságát nem ellenőrzi.