A pesti kínai gyerekeknek soha nem csengetnek ki

Szeptemberben állami támogatással kínai általános iskola nyílik Budapesten. Az iskolában csak a kínai nyelv és irodalom és a történelem tantárgyakat tanítják kínai tanterv szerint kínaiul. Az órák egy részét magyarul és angolul tartják majd. Most hétköznap magyar állami, hétvégeken kínai magániskolába jár több száz, Budapesten élő kínai gyerek, akik így egyik nyelven sem tanulnak meg jól.

A józsefvárosi kínai piac árusai közül mindössze egy vietnami férfi hallott arról, hogy a magyar állam kínai általános iskolát készül nyitni Rákospalotán. Ő egy kínai barátjától hallott a lehetőségről. Az [origo] által megkérdezett kínai árusok többségét az érdekelte, hogy ingyenes lesz-e az oktatás.

Medgyessy Péter augusztusi kínai hivatalos útján jelentette be vendéglátóinak, hogy a magyar kormány támogatni fogja, hogy kínai általános iskola nyíljon Budapesten. Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére a fővárossal közösen megkezdődött az iskola szervezése. Rákospalotán, a Kavicsos közben egy lakótelep közepén, egy volt nyomdaipari szakközépiskola épületébe rendezik be a szeptemberben induló nyolc osztályt. Évfolyamonként egy-egy osztály indul majd, és várhatóan később 12 osztályos lesz az iskola, ahol érettségit is lehet majd szerezni.

Most nagyon nehéz a kínai gyerekek sorsa: a hét minden napján iskolába járnak, mégis, kevesebbet tanulnak meg társaiknál. Mint a józsefvárosi piacon áruló szülőktől megtudtuk, a gyerekek napközben magyar állami iskolába járnak, viszont hétvégén kínai magániskolába küldik őket. Általában akkor is ott vannak, ha a magyar gyerekeknek tanítási szünet van, így a vakációt a kínai diákok nem ismerhetik. A drága kínai hétvégi iskolákban sűrítve tanulják a több ezer bonyolult írásjelet, miközben a magyar iskolákban azért haladnak nehezen, mert nem tudnak jól magyarul.

Medgyessy Pekingben megígérte az iskolát

Nagy Gábor, az Oktatási Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának vezetője szerint teljesen megoldatlan a kínai gyerekek oktatása, mert nincsenek felzárkóztató osztályok, és magyart mint idegen nyelvet tanító tanárok sincsenek. Idén mintegy 450 kínai származású általános iskolás igényelt diákigazolványt Budapesten, de lehet, hogy sokkal többen járnak iskolába, csak nem kértek papírokat. Egy fővárosi óvónő a következőt mesélte tapasztalatairól: "Van egy kínai kisfiú az egyik csoportunkban. Egyszerűen nem tudunk vele mit kezdeni, nem ért semmit és nem is mond semmit. Egész nap csöndben ül a babaszobában, és a játéktányérokat dobálja a falhoz. Nem indulatosan, egyszerűen csak unatkozik, de nem sikerül vele kapcsolatba lépni. Az összes közös programból kivonja magát, hiszen nem is érti, miről van szó." Az iskolákban a helyzet még nehezebb, hiszen ott egész nap fegyelmezetten kell hallgatni a sokszor alig érthető szöveget.

Többek között azért esett Rákospalotára a választás az iskola elhelyezésekor, mert ott sok kínai él. Ugyanakkor a kerület önkormányzatának oktatási, művelődési, ifjúsági és sportosztályának vezetője azt mondta, hogy nem tudnak arról, hogy a kerület általános iskoláiba különösen sok kínai diák járna, és az iskolák velük kapcsolatban semmilyen problémáról nem számoltak be.

Nagy Gábor szerint az új iskola kettős identitásra nevel majd. "Se az asszimiláció, se a szegregáció nem célja az új iskolának." Ezt a többnyelvűséggel próbálják majd elérni. Az iskolában kötelező lesz magyarul tanulni, sőt a tantárgyak egy jelentős részét magyarul tanítják majd. A kínai nyelv és irodalom-, illetve a történelemórák végig kínaiul lesznek. Alsóban a matematikát és a környezetismeretet két tanár párhuzamosan két nyelven tartja majd. Kezdetben a készségtárgyakat (ének-zene, rajz, technika) tanítják angolul, felső tagozattól pedig angol lesz az emelt szinten tanított idegen nyelv. Az iskola alapszolgáltatásai ingyenesek lesznek, de az iskolabuszért, a délutáni és hétvégi kifejezetten kínai szakkörökért fizetni kell majd.

Mire felnő, Pesten is érettségizhet

A kínai tanároknak honosíttatniuk kell diplomájukat, az oktatás nagy része magyar tanterv alapján folyik a tervek szerint. Kivétel lesz az irodalom és a történelem, ezekhez a Kínai Népköztársaságból érkeznek a tankönyvek. Az Oktatási Minisztériumban nem aggódnak amiatt, hogy ezek a könyvek más ideológia szerint készültek, mint a magyarok. Elsősorban a XX. század történetét oktatják Kínában más szemszögből. Nagy Gábor szerint ezek csak árnyalatbeli különbségek, és mivel a diákok nagy része várhatóan visszatér majd Kínába, "jó, ha valaki azt tanulja, ami az otthoni követelmény".

Egy Budapesten megjelenő kínai újságban egy szerveződő magániskola is hirdeti magát, mely várhatóan Kőbányán nyílik majd. Mint az iskolát szervező egyik tanárnőtől az [origo] megtudta, ez fizetős intézmény lesz. A tanárok és a tankönyvek is mind Kínából érkeznek, és ezeket a költségeket teljes egészében a szülőknek kell majd állniuk. A Népliget közelében lévő MÁV-telepre tervezett iskola az állami támogatással létesülővel ellentétben teljesen kínai identitást ad majd, az iskolát szervező tanárnő például egyáltalán nem is beszél magyarul.

Magyari Péter