Alkotmánybíróság: Polt nem tartozik felelősséggel a parlamentnek

Az Alkotmánybíróság szerint hiába nem fogadja el a parlament a legfőbb ügyész interpellációkra adott válaszait, ez nem érinti közjogi helyzetét, és ezért nem vonható felelősségre. Polt Péter maga kérte az Alkotmánybíróságot, hogy értelmezze az alkotmánynak a legfőbb ügyész interpellálhatóságáról szóló paragrafusát. Polt Pétert korábban sorozatosan interpellálták kormánypárti képviselők, mert szerintük politikai okokból szüntette meg több, az előző kormányhoz köthető büntetőügyben az eljárást. Polt ezt tagadta.

A legfőbb ügyész a feladatainak ellátása során hozott egyedi döntéséért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek, ennek megfelelően a hozzá intézett interpellációra adott válaszának el nem fogadása nem érinti közjogi helyzetét, s ezért nem vonható felelősségre - állapította meg hétfőn elfogadott határozatában az Alkotmánybíróság.

"Az alkotmány 27. paragrafusa nem tesz különbséget az interpellálható személyek között, az interpellációra adott válaszaik (sorozatos) el nem fogadása nem érinti közjogi helyzetüket, nem kerülhet sor emiatt leváltásukra vagy felmentésükre (...) az interpelláció és kérdés kapcsán kizárólag magyarázatadásra és felvilágosításra köteles" - olvasható az Alkotmánybíróság MTI-hez eljuttatott közleményében.

A testület Polt Péter legfőbb ügyész indítványa alapján értelmezte az alkotmány 27. paragrafusát, amely biztosítja az országgyűlési képviselőknek, hogy kérdést és interpellációt intézzenek a legfőbb ügyészhez, a kormányfőhöz, illetve a kormány tagjaihoz. Az eljárás során a testület különösen tekintettel volt az ügyészség feladatait meghatározó 51-53. paragrafusra is.

Visszahívhatóságát tudatosan szüntették meg

A közlemény utal arra, hogy az alkotmányozó hatalom 1989-ben tudatosan döntött amellett, hogy megszünteti a legfőbb ügyész visszahívhatóságát, megbízatási idejét pedig az országgyűlési ciklusoktól eltérő, hosszabb időben határozza meg. Ennek ellensúlyozására, a legfőbb ügyész parlamenti ellenőrzésének eszközeként vezette be az 1989-es alkotmánymódosítás a legfőbb ügyész interpellálhatóságát.

Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megállapította, hogy a legfőbb ügyészhez intézett interpelláció minden, a legfőbb ügyész feladatkörébe tartozó ügyre irányulhat, így a jogalkalmazás körében, egyedi ügyekben meghozott döntésre, illetve foganatosított intézkedésre is.

Válaszának tartalmi korlátai vannak

A legfőbb ügyész a feladatkörében hozzá intézett interpellációra köteles választ adni, válaszának azonban az alkotmányból és mindenekelőtt az abban foglalt feladatköréből levezethető, tartalmi korlátai vannak - mutatott rá a testület.

A közlemény szerint a legfőbb ügyész az interpellációra adott válaszában is köteles tiszteletben tartani az alkotmány rendelkezéseit, így különösen az alkotmányban és ennek alapján más törvényekben biztosított alapjogokat. A válaszadás nem veszélyeztetheti továbbá az ügyészség mint önálló alkotmányos szerv alkotmányban meghatározott feladatainak teljesítését sem.

"A jogalkalmazás körébe tartozó, egyedi ügyekben meghozott döntésre, illetve foganatosított intézkedésre irányuló interpellációra is csak a fenti keretek között válaszolhat a legfőbb ügyész" - mondta ki az Alkotmánybíróság, hozzátéve: az interpellációra adott válasz tartalmi korlátjai figyelembe veendők a legfőbb ügyésznek mind az interpellációra adott válasza, mind a legfőbb ügyész bizottsági meghallgatása során.

"Kizárólag magyarázatadásra és felvilágosításra köteles"

Az Alkotmánybíróság szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség nincs alárendelve az Országgyűlésnek; sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú, egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására.

Kimondta azt is, hogy a legfőbb ügyész politikai felelősségének hiánya nem érinti az Országgyűlés irányában fennálló közjogi, alkotmányjogi felelősségét, amely magában foglalja az alkotmány 51. paragrafusában foglalt kötelezettségeinek és feladatainak a teljesítését, az általános beszámolási kötelezettségét, az Országgyűlés bizottságai előtti meghallgatáson való megjelenési, valamint a bizottság előtti válaszadási kötelezettségét, továbbá azt az alkotmányos kötelezettségét, hogy a hozzá intézett interpellációkra és kérdésekre köteles választ adni, de "kizárólag magyarázatadásra és felvilágosításra köteles".

A közlemény kitér arra is, hogy az interpelláció jogintézménye, amelyet az 1989-es alkotmánymódosítás vezetett be ismét, a parlamenti jogban a képviselőket megillető klasszikus alkotmányos jog, amelynek csak az alkotmányból levezethető korlátai vannak, az más jogszabályban nem korlátozható.

Az interpelláló oldaláról a kommüniké szerint egyetlen ilyen korlát állítható csak fel: a feltett kérdés tárgya az interpellált feladatkörébe kell, hogy tartozzon. Az interpellált oldalán azonban az alkotmányból több korlát is levezethető, tekintettel arra, hogy az alkotmány, illetve más jogszabály sérelme nem önmagával a kérdéssel, hanem csak az arra adott válasszal valósul meg.

Az Alkotmánybíróság határozatában ezeket az alkotmányból levezethető korlátokat határozta meg, tekintettel arra, hogy az interpelláció feltételének a képviselőket megillető alkotmányos joga nem korlátozható, de a válaszadás során felmerülhet más alkotmányos alapjogok sérelme, amely indokolttá teszi a válaszadás korlátainak meghatározását - áll a közleményben.

Poltot rendszeresen támadta a kormányoldal

Polt Péter korábban jelezte, hogy véleménye szerint ellentmondás feszül a képviselők tájékozódási, tájékoztatási joga és a tavaly júliusban hatályba lépett új büntetőeljárási törvény azon rendelkezése között, amely az eljárás alá vont személyek jogainak védelme érdekében korlátozza a felvilágosításadás lehetőségét.

Az alkotmányügyi bizottság tavaly szeptember 15-i ülése után nyilatkozva a legfőbb ügyész úgy vélte, tisztázandó, hogy az interpellációra milyen válasz adható, az új eljárási törvény keretében lehet-e megszorításokat alkalmazni a válaszban, tekintettel egyrészt a büntetőeljárás érdekeire, másrészt a személyes adatok védelmére.

A tavalyi őszi ülésszakban a kormánypárti képviselők rendszeresen kritizálták és interpellálták a legfőbb ügyészt, hogy az előző kormányhoz köthető büntetőügyekben nem a megfelelő módon járt el és politikai okokból szüntetett meg eljárásokat. Polt válaszaiban rendre visszautasította ezeket a vádakat, és hangsúlyozta, hogy mindig szakmai szempontok alapján döntött.