Összeférhetetlenséget talált az ÁSZ a zsidó közalapítványnál

Az Állami Számvevőszék szerint összeférhetetlen, hogy a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány olyan szervezeteknek adott rendszeresen támogatást, amelyek vezetői a közalapítvány kuratóriumában is helyet foglalnak. A MAZSÖK részéről úgy vélik, szó sincs összeférhetetlenségről. Az ÁSZ a kormánynak is javaslatot tett a holokauszt idején megölt magyar zsidók hagyatékával kapcsolatos, máig alkotmányellenes helyzet rendezésére.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a napokban tette közzé a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) működéséről készült jelentését. Az ÁSZ ebben kifogásolja a pályázat nélküli támogatások megítélésének gyakorlatát.

A számvevőszéknek nem önmagában a pályázaton kívüli támogatásokkal volt gondja, az alapító okirat ugyanis lehetőséget ad erre a közalapítványnak. Az ÁSZ azt kifogásolja, hogy elsősorban olyan szervezetek kaptak ilyen támogatást, amelyek képviselői, vezetői helyet foglaltak a MAZSÖK-öt irányító kuratóriumban. A pénzekről ráadásul úgy határoztak, hogy előtte nem dolgoztak ki átfogó szabályozást a döntési szempontokról.

A jelentésben szereplő pályázati adatok szerint 1999-ben 17 zsidó szervezet volt Magyarországon, amelyek közül 1997 és 2003 között 9 kapott pályázaton kívüli támogatást. A jelentés megemlíti többek között a B'nai B'rith, a MAZS, a Magyarországi Cionista Szövetség, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete nevét, mint olyan szervezetekét, amelyek rendszeresen kaptak pályázaton kívüli támogatást.

A MAZSÖK-nél az [origo] megkeresésére elmondták, hogy ezek közül mindegyik szervezetnek van delegáltja a közalapítvány kuratóriumában. A számvevőszéki anyagban szintén szereplő, fiatal zsidókat tömörítő UJS és a MAZSIHISZ Szeretetkórház is részesült pályázaton kívül adott támogatásban, de nekik nincs képviselőjük a kuratóriumban. A szeretetkórházat működtető Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) ugyanakkor hat kurátora is van a MAZSÖK-öt irányító 20 fős testületben.

A jelentésből kiderül, az összes támogatás több mint felét, közel 240 millió forintot adott pályázaton kívül a MAZSÖK 1997 és 2003 között. Azt az ÁSZ nem tudta vizsgálni, hogy a szóban forgó összegek megítéléséről szóló döntésekkor pontosan hogyan szavazott a kuratórium. 2002 első negyedévéig ugyanis az ülésekről szóló jegyzőkönyvek nem tartalmazták a név szerinti szavazást. Így nem lehet tudni, hogy az érintett kurátorok is szavaztak-e akkor, amikor a saját szervezetüknek adandó pénzekről döntöttek.

A közalapítvány vitatja az ÁSZ bírálatának jogosságát. A MAZSÖK jogászai szerint ugyanis a közhasznú szervezetekről szóló törvény kizárólag személyi összeférhetetlenségről szól, és ezért nem lehet kizárni a döntéshozatalból azoknak a szervezeteknek a vezetőit, amelyek a kuratóriumtól támogatást kapnak. Az [origo]-t a MAZSÖK-nél ugyanakkor arról tájékoztatták, hogy a tavalyi évben már bevezették: a kurátoroknak tartózkodniuk kell, ha az őket delegáló szervezetek támogatásáról döntenek. Előtte nem volt ilyen kikötés.

Az ÁSZ a közalapítvány ellenvéleménye ellenére is fenntartja álláspontját. A számvevőszék ugyanis a jelentésében - szintén a közhasznú szervezetekről szóló törvényre hivatkozva - emlékeztet arra, hogy a határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki az ügyben "egyébként" érdekelt. Márpedig az ÁSZ szerint "egyéb" érdekeltségnek tekinthető egy olyan szervezet támogatása, amelyik tagot delegál a kuratóriumba.

A számvevőszék a jelentésben nemcsak a MAZSÖK-nek tesz javaslatot egyes hiányosságok - köztük a pályázaton kívüli támogatások ügyének - rendezésére, hanem a közalapítványt létrehozó kormánynak is. Az ÁSZ többek között azt javasolja, hogy alakuljon tárcaközi egyeztető bizottság annak a törvényjavaslatnak az előkészítésére, amely rendezne egy évek óta fennálló alkotmányellenes helyzetet.

Az 1947-es párizsi békeszerződés ugyanis kimondta, hogy nem szállhat az államra a holokauszt idején megölt magyar zsidók vagyona. (Más esetben, ha valaki örökös nélkül hal meg, akkor hagyatékát az állam kapja.) Ezek a vagyontárgyak egy 1997-es törvény szerint a MAZSÖK-öt illetnék meg, 2003 végéig azonban a közalapítvány nem kapott olyan hagyatékot, amelyeket az állam azóta szerzett meg, és nem is született erről jogszabály. Ennek a helyzetnek a rendezése mellett az ÁSZ többek között azt is javasolja a kormánynak, hogy adjon támogatást a közalapítványnak lerobbant ingatlanai felújításához.