Országos Játszótéri Biztonsági Érdekszövetség alakult a játszótéri gyerekbalesetek elkerülése érdekében. A szövetségben többek között a játszótéri eszközök tervezői, gyártói, forgalmazói, építői vesznek részt, azért, hogy javítsanak a szakmai színvonalon, szervezetten működhessenek együtt az érintett hatóságokkal, és hogy közreműködhessenek a játszóterek biztonságosabbá tételének gyorsításában.
Tavaly augusztusban azért halt meg egy kétéves kisfiú, mert beszorult egy bölcsődei mászóka fokai közé. Ugyanebben a hónapban a XV. kerületi Molnár Viktor utcai óvodából három kislányt és négy kisfiút vittek kórházba, mert játék közben összedőlt alattuk egy mászóka. Az ilyen és ezekhez hasonló esetek, és az Európai Unió szigorú játszótér-biztonsági előírásai miatt január elsején hatályba lépett a játszóterek biztonsági követelményeit szabályozó miniszteri rendelet.
Magyarországon körülbelül százezer játszótér van, ezek nagy része óvodák, iskolák udvarain található, 20-30 ezer pedig köztereken épült. A legtöbb helyen gumitalaj helyett beton és kő van a mászókák alatt, a védőkorlátok pedig hiányoznak. Az eszközök rései nem megfelelőek, így a gyerekek nyaka, feje könnyen beszorulhat. Előfordul, hogy a játékeszközök kis helyen vannak összezsúfolva ezzel balesetveszélyesre csökkentve a biztonsági távolságot. A játszóterek felújítása sokba kerül, egyetlen játszótér EU-s szabályoknak megfelelő átalakítása körülbelül 40 millió forint. Magyarország összes játszóterének felújítása háromezer milliárdot, azaz közel annyit emésztene fel, mint amennyibe a 2012-es olimpia került volna. A rendelet szerint 2005-re minden játszóteret felül kell vizsgálni, öt éven belül pedig át kell alakítani, vagy le kell bontani a balesetveszélyes eszközöket.
A játszóterek átalakítása amellett, hogy drága, szakmailag is komoly felkészültséget kíván. A piacon pedig állítólag sok a hozzá nem értő cég. Az Országos Játszótér Biztonsági Érdekszövetség egyik célja éppen a szakmai színvonal növelése. A miniszteri rendelet pontosan meghatározza az építés és az üzemeltetés módját is. Egy játszóteret ugyanis nem elég felépíteni vagy átalakítani, folyamatosan karban kell tartani. Ez pedig további 7-10 millió forintba kerül évente.
Szőcs Attila, marketing és fejlesztési főmérnök, a szövetségben részt vevő Agmi Rt. munkatársa elmondta, hogy cégük 1993 óta vizsgálja a hazai játszótereket, közreműködtek többek között abban az emlékezetes vizsgálatban, ami 2002-ben megállapította, hogy a magyarországi játszóterek 90 százaléka nem elég biztonságos. Szőcs Attila szerint azóta a helyzet valamit javult, sok veszélyes játszóteret lebontottak, sok új, az uniós normáknak megfelelő épült, például Békásmegyeren. Persze még ennél is több a felújításra váró játszótér, de "nem szabad elfelejteni, hogy honnan indultunk" -mondta a főmérnök.