Mégsem az úttörőké a csillebérci tábor

A Fővárosi Bíróság első fokú ítélete szerint a magyar állam a csillebérci gyerektábor tulajdonosa, és nem az úttörőszövetség. Az ítélet szerint ugyanis érvénytelen az a szerződés, amely alapján még 1989-ben az úttörők ajándékba kapták volna a tábort. A csillebérci tábor visszaszerzéséért még 2000-ben indított pert a Deutsch Tamás vezette ifjúsági minisztérium. A választási kampány idején Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként kijelentette: kormányra kerülése esetén nem folytatják a pert.

Nem létezőnek nyilvánította a csillebérci gyerektábor elajándékozásáról szóló 1989-es szerződést a Fővárosi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében, így az ingatlan az úttörőszövetségtől visszakerül a magyar államhoz - adta hírül az MTI. Az ítélet indoklása szerint a bíróságnak azt kellett vizsgálnia: érvényes, azaz a jogszabályoknak megfelelő volt-e az a szerződés, amelyben a KISZ a csillebérci gyermektábort a Magyar Úttörő Szövetségnek (MÚSZ) ajándékozta 1989. június 27-én. Az ingatlan átadásáról két szerződés is készült, az egyik a KISZ, a másik Demisz pecsétjével. A bíróság szerint azonban a szerződés nem felel meg a törvényi előírásoknak, mert a KISZ az adásvételkor már jogilag nem létezett, így nem is tehetett érvényes jognyilatkozatot.

A KISZ ugyanis 1989 április 22-23-i ülésén kimondta megszűnését, egyúttal a Demisz megalakulását. A szervezet a meglévő vagyona felett rendelkezhetett volna, de ezt nem tette meg megszűnése kimondásakor. A bíróság szerint a KISZ megszűnéséről szóló határozatot senki nem támadta meg, így a szervezet megszűnt, amint ez a határozat hatályosult.

A bíróság szerint a területnek a magyar állam volt a tulajdonosa, KISZ csak kezelője volt az úttörőtábornak. A bíróság rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról, így az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedése után megkeresi a földhivatalt, hogy törölje az úttörőszövetség tulajdonjogát. Az ISM, mint másodrendű felperes a terület birtokba adását kérte, ezt azonban a bíróság hétfői határozatában elutasította. Rácz Péter, az úttörőszövetség elnöke elmondta: megvárják az ítélet és az indoklás írásba foglalását, mert a szóbeli indoklás nem tért ki néhány fontos kérdésre. Szavai szerint valószínűleg megfellebbezik a döntést.

A csillebérci tábor ügyében, még az Orbán-kormány idején, 2000 nyarán nyújtott be felperesként keresetet a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), illetve az Ifjúsági és Sportminisztérium a Magyar Úttörők Szövetsége ellen. A polgári perben azt kérték a bíróságtól, mondja ki a nagy értékű, mintegy félszáz hektáros XII. kerületi ingatlanról szóló, 15 évvel ezelőtt a KISZ, a Demisz, illetve Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) között létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségét és döntsön a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításáról.

A MÚSZ 2000-ben 50 millió forintos kártérítést követelt az államtól arra hivatkozva, hogy a pereskedés és a bizonytalan jogi helyzet miatt több ezer vendégéjszakát lemondtak a látogatók, ami komoly bevételkiesést jelentett a tábornak. A fideszes vezetésű ifjúsági tárca ugyanakkor azt vetette az úttörők szemére, hogy nem kezelik megfelelően a milliárdos nagyságrendű vagyont. A tárca szerint ugyanis folyamatosan, többnyire előnytelenül értékesítették a területet. A fideszes vezetésű XII. kerületi önkormányzat - részben szabad demokrata támogatással - éppen ezért döntött 2001-ben úgy, hogy csillebérci úttörőtábor területére építési- változtatási tilalmat rendel el.

A bírósági eljárás folyamán, már a 2002-es kormányváltást követően, Rácz Péter, az úttörőszövetség elnöke peren kívüli egyezséget kívánt kötni. Rácz akkori felvetését indokolhatja, hogy Medgyessy Péter még a szocialisták miniszterelnök-jelöltjeként azt ígérte: ha megválasztják az állam nem folytatja a pert. Rácz felvetését azonban a felperes mégis elutasította. 2002 szeptemberében Jánosi György akkori sportminiszter úgy nyilatkozott: a tárca jogtiszta helyzetet akar. A Fővárosi Bíróság szerdán kihirdetett nem jogerős ítéletében helyt adott a KVI keresetének.

Az ítélet kapcsán Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki számos alkalommal tartott sajtótájékoztatót az ügyben, az [origo]-nak elmondta: történelmi jelentőségűnek tartja a bíróság elsőfokú döntését. "Végre visszakapja Csillebércet a jogos tulajdonos, aki nem is a kormány, hanem a gyerekek" - közölte a politikus. Hozzátette: ezért két embert illet köszönet: Deutsch Tamás volt ifjúsági- és sportminisztert és Molnár Zoltánt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nemrég menesztett vezérigazgatóját, mivel "kitartó küzdelmükkel komoly vagyont szereztek az államnak".

Rogán felszólította a kormányt: olyan vezérigazgatót nevezzenek ki Molnár helyére, aki hasonló határozottsággal védi az állam érdekeit a másodfokú per előtt. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet egy általa történelmi paradoxonnak minősített jelenségre is, miszerint a KISZ Központi Bizottságának a privatizáció idején Gyurcsán Ferenc volt a vezetője, aki ma ifjúsági és sportminiszterként dönt Csillebércről. Rogán felszólította Gyurcsányt, nyilatkozzon, mit akar Csillebérccel kezdeni, és reményét fejezte ki, hogy a területet nem kapják vissza az úttörők vagy nem lesz belőle luxus lakópark.

[origo]/MTI