A jogászok a legelégedettebbek egyetemükkel

Az egyetemisták közül a jogászhallgatók a legelégedettebbek az oktatási intézményükkel - derült ki az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda felméréséből, melyben ötezer diákot kérdeztek meg. A hallgatók szerint az ELTE jogi karára legnehezebb bekerülni, és az itt szerzett diplomát ismerik el leginkább külföldön.

Minden szakterületet összehasonlítva a jogászok a legelégedettebbek intézményükkel - áll az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda felmérésében, melyben ötezer diákot kérdeztek meg. A felmérés során a hallgatók 1-től 5-ig értékelhették az adott szakterületet az ott szerezhető diploma hazai és külföldi piacképessége, a bekerülés és a képzés elvégzésének nehézsége alapján.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát saját hallgatóinak döntő többsége az átlagnál jobb vagy sokkal jobb intézménynek tartotta. Szerintük egyértelműen ide a legnehezebb bekerülni és az itt szerzett diplomát ismerik el leginkább itthon és külföldön egyaránt. A lista második helyére a Pécsi Tudományegyetem került, amelyet a Szegedi Tudományegyetem jogi kara követ. Az összesítésben negyedik helyen szereplő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karáról úgy vélekedtek a hallgatók, hogy viszonylag könnyű bejutni, de nehéz elvégezni.

A bölcsészkarok közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói gondolják a leginkább úgy, hogy intézményükbe nehezebb vagy sokkal nehezebb bekerülni, mint a hasonló képzést nyújtó többi egyetemre. A diplomájuk hazai és külföldi elismertségéről is itt vélekedtek a legpozitívabban a diákok. A tanulmányok nehézségi fokát azonban nem itt tartják a legmagasabbnak a bölcsészkarok közül, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

A természettudományi karok közül a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE Természettudományi Kara kapta a legjobb értékelést saját hallgatóitól. A Szegedi Tudományegyetemen mindössze a tanulmányi követelmények teljesítését nem tartották kiemelkedően nehéznek, de a hallgatók többsége még ebben a tekintetben is egyértelműen az átlag fölé helyezte intézményét.

Az általános orvostudományi karok hallgatói az átlagosnál nehezebbnek ítélték meg az intézménybe való bejutást, illetve az ott folyó képzést, továbbá az egyetem által kibocsátott diploma munkaerő-piaci értékét is nagyobbnak tartották a többi intézményénél. Az orvosi egyetemek sorrendjében a debreceni és a szegedi egyetem végzett az élen.

A közgazdászképzés értékének, piacképességének megítélésében egy-egy intézményt igen egységesen ítéltek meg a hallgatóik. Az összesítésben két fővárosi intézmény került az élre, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara. A BKÁE hallgatói az intézménybe való bejutást tartották igen nagy arányban nehéznek, továbbá itt volt a legnagyobb azoknak az aránya is, akik leendő diplomájuk magyarországi piacképességét szintén jóval a többi intézmény elé helyezték.