"Nem fényképezni kéne ezt a házat, aranyos, hanem lebontani" - mérgelődik a Hős utcai lakásából kirontó idős asszony. Négy éve lakik a rossz hírű utca X. kerületbe eső részén egy lerobbant épületben. "Tudja, hány éves ez a ház? Száz. Életveszélyes. Ránk omlik a mennyezet, mindenhol omladozik a vakolat. Azért van aládúcolva minden" - sorolja a gondokat.
A Hős utca külső része a város egyik legrosszabb hírű nyomortanyája. A 2-3 épületből álló tömb házait mindenhol aláállványozták. A lakók szerint az épületek süllyednek: pár éve még három lépcső vezetett a földszinti lakásokba, most már csak egy, úgy megereszkedtek a házak. Többségükhöz láthatóan évtizedek óta nem nyúltak. A környék is nyomasztó képet mutat, mindenhol szemét és sár. A valamikori játszótéren használt pelenkákat, sörösdobozokat, ruhadarabokat dobáltak szét, ürülék hever mindenhol. A homokozó és a focipálya már csak nyomokban emlékeztet eredeti rendeltetésére: a homokban szemetet égetnek, a kapukat rég elvitték.
Egy 35-36 négyzetméteres lakás ezen a környéken 4 millió forintba kerül. A lakbér - a helyiek szerint - 8 ezer forint körül mozog. A házak többségében két lakásra jut egy közös fürdő és vécé. Nem csak a lakóházak lepusztultak, a helyi kis élelmiszerbolt is évtizedekkel ezelőtti állapotokat idéz: választék alig van, mikor benyitunk, az eladó épp egy kendővel törölgeti a turistaszalámit, talán azért, hogy frissebbnek tűnjön a portéka.
Hasonló nyomortanyák Budapest 13 kerületében vannak. Ezek életén szeretne változtatni a Fővárosi Önkormányzat idén induló városrehabilitációs programjával. "A modern város egyik fontos problémája a szegregáció" - mondta az [origo]-nak Ikvai-Szabó Imre, a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának SZDSZ-es vezetője. Ikvai-Szabó szerint a hagyományos városrehabilitáció - amikor eldózerolják a lepusztult lakótömböket és teljesen újjáépítenek egy-egy környéket - ezt a problémát nem tudja megoldani. A rossz környéken élők többsége ugyanis nem tudja egyik napról a másikra vállalni az át- vagy újjáépítés költségeit, ezért csak az a választása marad, hogy elmenekül - vélekedett.
A Fővárosi Önkormányzat ezért komplex városrehabilitációs programot indít. Ennek lényege, hogy nem csak a lakóházakat és a lakásokat újítják fel az olyan hirhedt környékeken, mint az Illatos úti Dzsumbuj-telep vagy a X. kerületi Hős utca, hanem az ott lakó emberek életkörülményein is megpróbálnak javítani. "Az elmagányosodók, a romák, a nagycsaládosok kívül vannak a polgári léten. Potenciális hajléktalanok, akiket rövid távon életben tart a kerületi szociális ellátórendszer" - mondta Ikvai-Szabó, aki szerint ezen a helyzeten csak többéves intenzív szociális és városrehabilitációs munkával lehet változtatni. Mint fogalmazott: "Egy Dzsumbujt nem lehet egy varázsütésre eltörölni."
Kérdésünkre, hogy pontosan milyen módon valósulna meg a lakók felzárkóztatása, azt válaszolta: három lépésben javítanának a nyomortelepek lakóinak életén. Először csak az alapvető családfunkciókat állítanák helyre, ezt követné a munkahelyteremtés, harmadik lépésben pedig a közösségi - például szomszédi - viszonyokat rendeznék. Ennél több konkrétumot azonban Ikvai-Szabó nem mondott.
Idén a tervek szerint két modellkísérlet indul. Egyelőre kérdéses, hogy hol, de Ikvai-Szabó valószínűnek nevezte, hogy a Józsefváros valamelyik nyomortanyáján és Kőbányán, a Hős utcában. Ezeken a helyeken a lakókörnyezet fokozatos felújítása mellett a családok és a lakóközösség életét is folyamatosan rendeznék. Munkahelyteremtő akciók is indulnak majd, mivel a legtöbb rossz környéken komoly gondot jelent a munkanélküliség. Ikvai-Szabó szerint a program lényege az, hogy "a lakást és a lakost is megújítanák".
A programra saját és uniós pénzeket fordít a főváros. Egyfelől a Fővárosi Közgyűlés városrehabilitációs rendelete alapján a kerületek és a lakóközösségek pályázhatnak lakótömb felújításra és újjáépítésére. Ezek költségének legfeljebb egyharmadát a főváros megtéríti a kerületeknek. Tavaly közel 1,2 milliárdot költöttek ilyen célra, ami - az önkormányzat számítása szerint - a kerületek és a társasházak önrészével együtt több mint 8,3 milliárd forintot jelentett. A rehabilitációs programra fordított pénzeket egészíti ki a Települési Értékvédelmi Támogatás, ami további évi 100-150 milliós támogatást jelent. Ikvai-Szabó szerint azonban jelentős uniós források is bevonhatók a programba. "Az EU regionális operatív programja jó lehetőség. Ha 1,5-2 milliárdot el tudna hozni Budapest, már elég lenne a beinduláshoz. A kerületek jó partnerek ehhez, mert ők is érzik a problémákat" - fogalmazott.
A Hős utcaiak azonban nem igazán bíznak benne, hogy bármi is megváltozik környezetükben. "Felújítják?! Mikor anyám férjhez ment 1943-ban, már akkor is azt mondták" - nevet a Gizi néven bemutatkozó asszony, mikor meghallja a főváros terveit. "Húsz éve, tudja, milyen szép volt ez? Itt egy csikk nem volt. Ide raktam ki a lavórt, hogy fürödjenek a gyerekek" - mutat a lakások előtt elnyúló sártengerre. Az asszony szerint főleg a Hős utcába költöző vidéki szegényekkel van a gond, mint mondja, ők a "legveszélyesebbek". "Rendetlenek és felelőtlenek a lakók, és az önkormányzat sem segít" - teszi hozzá.
Gizi szerint komoly gondot jelent az is, hogy minden hivatalban és munkahelyen kinézik őket. "Pofára adják a segélyeket. Én alig kapok háromhavonta 4 ezer forintot, mert azt mondják, nem vagyok szociálisan rászorulva. Csak azért, mert nekem rendezett a lakásom" - panaszkodik. Szerinte ennek az az oka, hogy nem szeretik a környéken a cigányokat. "Ha kérdezem valahol, hogy van-e munka a fiamnak, akkor mondják, hogy persze, Gizike, jöjjön nyugodtan, aztán mikor ott van, akkor azt mondják, hogy nincs felvétel. A cigányok nem kapnak munkát, bármit mondjanak is a tévében" - mondja.
A fiatalok sem látják jobbnak a helyzetet. "Két éve mondják, hogy megveszi egy cég, és bérlakásokat építenek. Azt is mondják, hogy visszaveszi a hadsereg a régi katonalakásokat, de nem történik semmi" - mondja a húszas éveiben járó Gábor, aki a Hős utcában született. "Nekem megvan a személyes véleményem: szar ez az egész. Pár éve felújították, de azóta nem nagyon költ rá az önkormányzat. Nézd meg, hogy néz ki ez a játszótér, ez a kerítés" - mérgelődik. Gábor szerint a lepusztult Hős utca minden napjukat végigkíséri. "Nekem érettségim van, de ha meghallják, hogy itt lakom, akkor nem vesznek fel dolgozni sehova."
Sáling Gergő