Elmarasztalták Grespiket a zsidó-kérdéséért

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egy beadványra írt válaszában közölte: Grespik László ügyvédnek nem volt joga megkérdezni egy eljárás során a bírótól, hogy zsidó származású-e. Mivel azonban a bíró önként válaszolt a kérdésre, Grespik nem jogellenesen jutott a személyes adat birtokába.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztoshoz az év elején érkezett egy konzultációs beadvány azzal kapcsolatban, hogy Grespik László ügyvéd, a Közigazgatási Hivatal volt vezetője egy büntetőper kezdetén azt kérdezte a bírónőtől, zsidó származású-e.

A perben az ügyészség azzal vádolt hét zenészt, hogy egy összejövetelen zsidóellenes és fajgyűlölő dalokat énekeltek. A tárgyalás kezdetén Grespik László az egyik vádlott védőjeként a következőt mondta a bírónőnek: "védői kötelességemből adódóan, az ügy jellege miatt indítványozom, hogy az eljáró bíró nyilatkozzon, hogy zsidó vallású, illetőleg származású-e, valamint a zsidósághoz való egyéb viszonyára tekintettel elfogultnak érzi-e magát?" A bírónő először elhárította a választ: "az indítványozott kérdésre nem vagyok köteles válaszolni...", majd végül mégis válaszolt: "...az ügy jellegére tekintettel, hogy ez később ne legyen probléma, válaszolok a feltett kérdésre: nem vagyok elfogult és nem vagyok zsidó, és úgy tudom, felmenőim között sincs ilyen."

Péterfalvi Attila válaszában azt írta: Grespik kérdése egyértelműen személyes adatról szóló nyilatkozatra irányult, a származás ráadásul a személyes adatok fokozott védelmet élvező csoportjába tartozik. "Az ügyvéd láthatóan azért tartotta fontosnak a szóban forgó személyes adatok ismeretét, mert álláspontja szerint a bíró származása, vallása vagy a zsidósághoz való egyéb viszonya döntően befolyásolhatja az eljárás eredményét" - áll az állásfoglalásban.

Grespik kérdése ugyanakkor az ombudsman szerint önmagában nem értékelhető adatkezelésként, mivel a kérdés elhangzásakor a bíró még nem fedte fel származását. "Személyes adat hiányában adatkezelés nem valósul meg, a kérdés feltétele, még ha az különleges adatokat is érint, az adatvédelmi törvény fogalomrendszere alapján nem értékelhető adatkezelésként" - írta Péterfalvi Attila.

A törvény szerint különleges adat akkor kezelhető, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárul vagy törvény elrendeli. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a védő a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat, a jogszabályokban biztosított lehetőségek és feltételek keretei között adatokat szerezhet be és gyűjthet. "Ennek azonban álláspontom szerint indokolatlanul kiterjesztő értelmezését jelenti, ha valaki arra a következtetésre jut, hogy ezen felhatalmazás alapján jogosult megismerni az eljáró bíró származására és vallására vonatkozó adatokat, illetve arról a bíró köteles nyilatkozni a védőnek" - közölte az ombudsman.

A konkrét ügyben ugyanakkor a bíró önként tárta fel származását, így "a védő adatkezelése nem jogellenes" - áll Péterfalvi állásfoglalásában. Az ombudsman ugyanakkor kitért arra is, hogy a törvény rögzíti a célhoz kötöttség elvét is, amelyre minden adatkezelőnek tekintettel kell lenni. Vagyis személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, bizonyos kötelezettség teljesítése érdekében lehet. "Nem fogalmazható meg az a törvényes cél, amelyre tekintettel a védő az eljárás során a bíró származására és vallására vonatkozó adatát kezelheti. Amennyiben tehát a bíró a kérdésre pozitív választ ad, és ezáltal az ügyben eljáró védő különleges adatok kezelőjévé válik, a célhoz kötött adatkezelés követelménye nem valósul meg" - állította Péterfalvi Attila.

Az ügyben a Budapesti Ügyvédi Kamara indított vizsgálatott. Bánáti János, a kamara elnöke az [origo]-nak elmondta: várhatóan a jövő héten zárják le a vizsgálatot, amely arra keres választ: a személyes adatok védelméről szóló törvénybe ütközött-e Grespik László kérdése.