Várhatóan hétfőn dönt az Alkotmánybíróság a "lex Szász" néven ismertté vált PSZÁF-törvényről, melyet Mádl Ferenc köztársasági elnök küldött el az AB-hoz, előzetes normakontrollt kérve. A törvényjavaslatot december 15-én fogadták el a képviselők - az ellenzékiek távolmaradása mellett. A köztársasági elnök azonban nem írta alá a törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult.
Kolláth György alkotmányjogász szerint a törvény egy ponton mindenképpen alkotmánysértőnek tűnik, ugyanis az alaptörvény mindenkinek biztosítja a lehetőséget, hogy személyét érintő hatósági döntések ellen jogorvoslattal éljen, a jogszabály ettől a lehetőségtől azonban megfosztaná Szász Károlyt - nyilatkozta a Népszabadságnak.
A Fidesz és az MDF mindvégig tiltakozott a törvény ellen, szerintük ugyanis a törvénymódosítás egyetlen célja a PSZÁF jelenlegi elnökének, a Pannonplast-ügyet, és ezzel a K&H Equities-botrányt feltáró Szász Károlynak az eltávolítása a felügyelet éléről.
A kormány azt követően jelentette be törvénymódosítási javaslatát, hogy az október 29-i kormányülésen elutasította a PSZÁF 2002-es évéről szóló beszámolóját. Mindezt a kötelező gondosság elmulasztásával, az együttműködési készség hiányával és gazdálkodási hiányosságokkal indokolta.
Az új törvény újraszabályozná a PSZÁF működését. Az egyszemélyi vezetés helyett egy szakmai testület, a Felügyeleti Tanács irányítaná a bankfelügyeletet, amelynek elnökét - a miniszterelnök javaslatára - az Országgyűlés választja. A Felügyeleti Tanács legfeljebb öttagú lehet, a tagokat a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Emellett létrehoznának egy főigazgatói posztot, amelyet pályázat útján töltenének be.