Keller első fokon pert nyert a PSZÁF ellen

Nem sértette meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) jó hírnevét Keller László közpénzügyi államtitkár, amikor arról nyilatkozott, hogy Szász Károly alkalmatlan a felügyelet vezetésére, illetve vizsgálni kell felelősségét - mondta ki elsőfokú ítéletében a Pest Megyei Bíróság szerdán. A PSZÁF mellett a személyiségi jogi perben felperes volt korábban Szász Károly is, ám az elnök hetekkel ezelőtt elállt 70 millió forintos kártérítési keresetétől.

Keller Lászlót egy tavalyi augusztusi interjújában elhangzott kijelentései miatt perelte be a PSZÁF. A Magyar Hírlapnak ugyanis úgy fogalmazott: "Szász felelősségét olyan ügyekben is vizsgálni kell, amikor a felügyelet - az elnök tudtával - olyan személyek vállalkozásainak adott pénzintézeti jogosítványt, engedélyt, ahol ezt nem tehette volna meg. Az ezeket bizonyító iratokat is elküldtem a rendőrségnek". Arra a kérdésre, hogy e mögött sejt-e politikai vagy korrupciós szándékot, Keller László úgy válaszolt: "Minősíteni nem szeretném e döntéseket. Ezúttal is a nyomozás sikerében bízom". Továbbá az interjúban úgy fogalmazott az államtitkár a PSZÁF elnökéről: "köztisztviselőként olyan látszatot próbál kelteni a Fidesz segítségével, hogy azt ne mondjam, politikai védelmével, mintha a kormánynak köze lenne a brókerbotrányhoz".

A Pest Megyei Bíróság szerdán az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kimondta, hogy a kifogásolt megfogalmazások a felperes keresetével ellentétben nem valótlan, jó hírnevet sértő tényállítások, hanem csupán vélemények, melyek elsősorban az elnökre, nem pedig az általa vezetett szervezetre vonatkoztak. A bíróság az engedélyek vonatkozásában kifejtette, hogy az alperes általánosságban fogalmazott, és az újságírói kérdések ellenére is tartózkodott a minősítéstől, illetve a konkrét példáktól. A bíróság megjegyezte: a kifogásolt vélemények kifejezésmódja nem ad alapot személyiségi jogi jogsértés megállapítására, hiszen azok nem indokolatlanul bántók, sértők, megalázóak. Továbbá a bíróság utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság korábban már kimondta: a közszereplőkről a közéleti tárgyú viták során tágabbak a véleménynyilvánítás határai.