Nógrádi Ádám ügyvédje szerint a vádhatóságnak nem sikerült bizonyítania védence bűnösségét, csak közvetett bizonyítékok állnak a bíróság rendelkezésére az üggyel kapcsolatban. "Mindezek alapján semmiféleképpen nem lehet azt a következtetést levonni, hogy védencem követte el a bűncselekményt" - jelentette ki.
A vád szerint Nógrádi Ádám 1998. október 25-én soltvadkerti otthonuk pincéjében hátulról pisztollyal fejbe lőtte apját. A holttestet fóliába csomagolta és egy jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó emberrel annak gépkocsiján egy közeli majorhoz vitte, ahol kútba dobták.
A bűncselekményre úgy derült fény, hogy 2001 augusztusában Nógrádi Ádám névtelen levelet írt a rendőrségnek, illetve bátyjának, Nógrádi Zsoltnak, aki korábban a parlamenti olajbizottság tanújaként vált ismertté, a közelmúltban pedig hamis vád miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Az ügyészi vádbeszédben elhangzott, hogy Nógrádi Ádám és apja, Nógrádi József között rendkívül rossz volt a viszony, az apja elégedetlen volt fiával, aki nem dolgozott, kicsapongó életet élt. Nógrádi József verte Ádámot, aki nagyon félt apjától. Az ügyész szerint Nógrádi Ádám tettét a bosszú és a nyereségvágy motiválta, meg akart szabadulni apjától és meg akarta szerezni a Nógrádi-vagyont. Az ügyész arra is felhívta a figyelmet, hogy Nógrádi Ádám apja eltűnése után azonnal hozzákezdett családi házuk átalakításához, apja bankkártyájáról pénzt vett fel, apja összetört autóját pedig hamis meghatalmazással eladta. Az ügyész szerint mindezt nem merte volna megtenni Nógrádi Ádám, ha élt volna az apja.
A védelem álláspontja szerint ezek a cselekmények nem bizonyítják a gyilkosságot. Nógrádi Ádám ügyvédje elmondta: amikor Nógrádi Ádám bejelentette apja eltűnését, többeknél próbált tudakozódni apja holléte felől. Az ügyvéd szerint az ügyben meghallgatott tanúk szavahihetősége megkérdőjelezhető. Nem került elő a gyilkos fegyver, és azt sem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy milyen fegyver okozta Nógrádi József halálát - mondta. Hozzátette: az elkövetés pontos időpontját sem lehetett megállapítani, valamint azt sem, hogy mikor került a kútba a holttest.
Nógrádi Ádám apja megölését az eljárás során szinte mindvégig tagadta, leszámítva azt az esetet, amikor két rendőrtisztnek videóra rögzített beszélgetés során könnyezve beismerte a gyilkosságot. Ezzel kapcsolatban az ügyvéd megjegyezte, hogy azt nem kívánja vallomásnak nevezni, csak beszélgetés volt. Mint mondta, a beszélgetés során Nógrádi Ádám által elmondott részletek a tényekkel ellentétesek voltak.
Az emberölés kapcsán az előző tárgyaláson az ügyész a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évhez közeli időtartamban kérte megállapítani. Az ügyész az emberölés mellett Nógrádi Ádám terhére rótt még robbanóanyaggal, lőfegyverrel való visszaélést, hamis vád, hamis tanúzásra felhívás bűntettét, fogolyszökést, zárkája felgyújtása miatti rongálást, közokirat-hamisítást, sikkasztást és több lopási cselekményt is. Ezek kapcsán Nógrádi Ádám ügyvédje arra kérte a bíróságot, hogy a bizonyítékok figyelembevételével döntsön. A tárgyalás április 14-én folytatódik.