Alkotmányellenesen lazák voltak a bíróságok

Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, melyek viszonylag könnyedén megengedték a bíróságoknak, hogy a terhelt távollétében is megtartsanak tárgyalásokat. Ezentúl is lehet gyanúsított nélkül tárgyalni büntetőügyeket, de az eddiginél több kört kell futnia a hatóságoknak a terhelt megjelenéséért.

Az Alkotmánybíróság keddi ítélete szerint túlságosan széles felhatalmazása volt a büntető hatalmat gyakorló szervezeteknek, amikor sok esetben a terhelt részvétele nélkül is folytattak büntető eljárásokat. Többek között azt kifogásolta az Alkotmánybíróság, hogy ha az ügyész kérte, akkor a bíróságnak kötelező volt tárgyalást tartania, akár előkerült a gyanúsított, akár nem. Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a tisztességes eljáráshoz való jog megkívánja, hogy minden eszközt igénybe vegyenek a terhelt tartózkodási helyének felkutatására és informálására. Az Alkotmánybíróság ezért több rendelkezést is megsemmisített az 1998. évi XIX., a büntetőeljárásról szóló törvényből. Eredetileg a törvény csak annyit írt elő, hogy a terheltnek szólni kell ugyan, hogy lesz tárgyalása, de elegendő neki erről egy levelet küldeni. Sőt, ha már volt egy tárgyalás, akkor az is elég, hogy szóban értesítsék, hogy legközelebb mikor kell jönnie. Ugyan a törvény megengedi, hogy a bíróság egyéb eszközöket (telefon, távirat, fax stb.) igénybe vegyen, de ez nem kötelező.

Az Alkotmánybíróság azt nem tiltotta meg, hogy a terhelt távollétében is tartsanak büntetőeljárásokat, csupán megszigorította a hatóságok keresési kötelezettségét. Az utóbbi hónapokban több alkalommal is hozott az Alkotmánybíróság olyan döntéseket, melyek korlátozták a büntetőügyekben a hatalom túlzott jogkörét. A változások egy része már keddtől, más része jövő évtől lép hatályba.