Döntött a zsinat: melegből nem lehet lelkész

A Magyarországi Református Egyház Zsinata szexuáletikai állásfoglalást tett közzé, mely szerint a homoszexuális "életvitel" összeegyeztethetetlen a lelkipásztori hivatással. A szöveg szerint a hivatásra felkészítő oktatásban sem vehetnek részt homoszexuálisok. A zsinat így válaszolt arra a közelmúltban hozott bírósági döntésre, amely arra kötelezte az egyház egyetemét, hogy vegye vissza a homoszexualitása miatt kirúgott diákját.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata kétnapos tanácskozásán többek között szexuáletikai kérdésekkel foglalkozott. A szexuáletikai állásfoglalásra elsősorban azért volt szükség, mert januárban országos botrány lett abból, hogy kicsaptak egy homoszexuális diákot a Károli Gáspár Református Egyetemről. A fiú ügye mellett több kormánypárti politikus is kiállt, majd a bíróság úgy döntött, hogy az egyetemnek vissza kell vennie a diákot. A fiú azonban jelezte, nem akar már károlis diák lenni, az egyetem pedig az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a bíróság szerintük téves értelmezésen alapult döntését. Az egyetem szerint ugyanis hittételi okokból alkalmatlan lelkészi állás betöltésére homoszexuális ember, ezért pályaalkalmatlanság miatt küldték el a teológia szakról, nem pedig szexuális diszkrimináció áldozata volt. A zsinat mostani döntésével kiállt az egyetem álláspontja mellett.

Az állásfoglalást több lelkész és a Dunamelléki Református Egyházkerület - az egyetem fenntartója - is kérte. Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke azt mondta, hogy a zsinat nem kívánt külön foglalkozni a homoszexualitás kérdésével, ezért egy általános szexuáletikai állásfoglalást adtak ki. A szöveg címe ezért Házasság, család, szexualitás lett. Az állásfoglalás hangvétele konzervatívnak mondható, ahogy a szövegben is szerepel: "A Magyarországi Református Egyház Zsinata tudatában van, hogy állásfoglalása eltér mind a szekularizált társadalom egy részének felfogásától, mind néhány külföldi egyház vélekedésétől" a szövegben később pedig szerepel, hogy "Istennek kell inkább engedni, mintsem a korszellemnek". Bölcskei szerint nincs semmi újdonság a szövegben, inkább csak összefoglalása az egyház eddig is vallott nézeteinek.

A melegekkel kapcsolatos állásfoglalás lényege, hogy a homoszexuálisok emberi méltóságát az egyház védelmébe veszi, de életvitelüket bűnnek tartja. A szöveg elfogadja a melegek létezését: "Ismeretes előttünk, hogy vannak embertársaink, akik öröklött, vagy szerzett hajlamként saját nemükhöz vonzódva képtelenek a teremtési rend szerinti házasságra. Magát a hajlamot erkölcsileg nem minősítjük. Ezen testvéreinket lelkigondozó tapintattal fogadjuk, mély emberi drámájukat megértéssel és diszkréten kezeljük. Őket az emberi méltóságot sértő, mindenfajta diszkriminatív magatartással szemben kötelességünk megvédelmezni."

A következő bekezdések azonban már arról szólnak, hogy a homoszexuális gyakorlatot a házasságtöréssel egyenlő súlyú bűnnek tekinti az egyház, és ezt bibliai idézetekkel támasztja alá. "Mindezekből következik, hogy az ilyen életvitel vagy annak propagálása a lelkipásztori és vallástanári hivatással, valamint az e hivatásokra felkészítő képzéssel és mindennemű egyházi szolgálattal összeegyeztethetetlen." Bölcskei értelmező szavai szerint a hajlamot önmagában nem ítéli el az egyház, csak azt, ha valaki enged is a kísértésnek. "Ha a gyülekezetből valaki érzi magában ezt a hajlamot, és ezt bizalmas beszélgetésben megosztja lelkipásztorával, akkor nem lehet az a reakció, hogy mars ki innen! Aki viszont ezt életvitelszerűen űzi, az nem lehet lelkipásztor."

Az állásfoglalásban szerepel még, hogy az egyház ellenzi a melegek házasodási vagy örökbefogadási jogát, és ha erről törvény születne, akkor tiltakozni fog ellene.

Bölcskei Gusztáv felolvassa az állásfoglalást

A szöveg további részéből kiderül, hogy az egyház a tartós, monogám házasságot tartja a megfelelő modellnek, és a gyermekek fejlődése is ebben a közegben biztosított a legjobban. "Noha a szexualitás Isten ajándéka maradt, eszközévé válhat az önzésnek. A felelőtlen kapcsolatok és önző vágyak gátlástalan kiélése számtalan egyéni és közösségi kárt okoz." - figyelmeztet később az állásfoglalás. A válást elfogadja ugyan az egyház, de alapvetően a bűnhöz kapcsolja, mely "egész emberi természetünket megrontotta". Bölcskei azt mondta, hogy például a lelkészek is válhatnak, de ennek elfogadása előtt megvizsgálják, hogy valóban nem a lelkész hibájából történt-e a házasság felbontása. Ezzel együtt a szövegben szerepel, hogy "Fájlaljuk és helytelenítjük az egyházunk tagjai és tisztségviselői között is előforduló házassági válásokat."

A művi abortuszt, a szabad (házasságon kívüli) nemi életet, a pornográfiát, a prostitúciót és a szexuális kizsákmányolás bármely formáját az egyház elítéli. A szöveg elismeri, hogy a kísértés nagyobb, mint valaha volt, a szexuális forradalom miatt, de az emberek nem bűnösebbek, mint régen.

A nyilatkozatot ellenszavazat nélkül, zárt ülésen fogadta el a zsinat. Tartalmát illetően beszámolók szerint nem volt vita, de stilisztikai kérdések miatt hosszú ideig tartott a végleges változat elfogadása. A zsinat többek között arról is döntött, hogy a Károli Egyetemet a Dunamelléki Egyházkerülettől átveszi az országos egyház. Ennek Bölcskei szerint nincs köze a homoszexuális diák ügyéhez, csupán praktikus okai vannak, ráadásul a teológiai kar az egyházkerületnél maradt.