"A védencem a nyomozók összes kérdésére válaszolt" - jelentette ki Snóbli József ügyvéd, aki elmondta, hogy a nyomozók a 475 ezer eurós adományról és a konkrét gyanúsításról egyaránt faggatták az imámot. "A 475 ezer eurós támogatás körülményeit tisztázták a nyomozókkal" - állította az ügyvéd, aki szerint bizonyítékaik vannak arról, hogy az a pénz telekvásárlásra és mecsetépítésre használták volna fel. "Az ingatlanügyletben ügyvédek vettek részt, és konkrét telekről is volt már megállapodás, amely azonban nem jött össze, mivel késett az átutalás" - sorolta Snóbli József.
Korábban olyan híradások jelentek meg, mely szerint egy al-Kaidához kötődő alapítványtól kaptak anyagi támogatást. Azonban a fogorvos egyháza cáfolta mindezt, mondván, az al-Haramain Jótékonysági Alapítvány a szegények és rászorulók segítésével, az iszlám hit elterjesztésével foglalkozik, és semmi köze az al-Haramain Brigádokhoz, amely terrorcselekményeket követett el. Ugyanis az al-Haramain - magyarázták - egy igen elterjedt földrajzi fogalom az arab világban, amely a két szent város, Mekka és Medina területét jelentik. "Védencem beszélt arról is, hogy mindenfajta erőszakot elítélnek, és több alkalommal tartottak más felekezetekkel együtt konferenciákat a békéről és a békés egymás mellett élésről" - mondta az ügyvéd.
A rendőrség szerint a magyar állampolgárságú imám megbízást adott két szír férfinak, hogy szerezzenek be robbanóanyagot és azzal kövessenek el merényletet. "A rendőrség a gyanúsítással kapcsolatos bizonyítékait nem tárta elénk, az egyik, más okokból letartóztatott szír terhelő vallomásán kívül nincs is más bizonyítékuk" - mondta Snóbli József, aki minden héten indítványozza, hogy a szír férfit szembesítsék védencével, erre azonban eddig nem került sor.
A palesztin származású imámot a rendőrség azon a reggelen vette őrizetbe, amikor Magyarországra érkezett az izraeli államfő. Az első hírek arról szóltak, hogy az izraeli elnök a célpont, ezt azonban később a rendőrség cáfolta. Az elfogás napján tartott sajtótájékoztatón arról számoltak be a nyomozók, hogy egy zsidó múzeum ellen terveztek merényletet. Később pedig arról lehetett hallani, hogy sem konkrét helyszíne, sem időpontja nem volt az állítólagosan tervezett robbantásnak.