Félmilliárdot bukott Kőbánya

Közel félmilliárd forintos veszteség érte a kőbányai önkormányzatot, miután vagyonkezelési szerződést  kötött egy közvetetten saját tulajdonában álló céggel - áll az Állami Számvevőszék jelentésében. A számvevőszék szerint a X. kerületi önkormányzat a piaci átlagnál nagyobb díjat fizetett a KŐBETA Rt.-nek, ahol a a fizetések és tiszteletdíjak a gyenge üzleti eredmények ellenére is folyamatosan nőttek. A cég vezető testületeiben főként helyi MSZP-s és SZDSZ-es politikusok foglaltak helyet, köztük a mostani polgármester, aki szerint a KŐBETA jó munkát végzett.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a napokban tette közzé a kőbányai önkormányzat gazdálkodásáról készült jelentést, amely kiemelten foglalkozik a Kőbányai Befektetési és Tanácsadó Rt. (KŐBETA) tevékenységével. Ez a cég az azonos nevű, 1996-ban alapított kft. jogutódja, tulajdonosa pedig az önkormányzati tulajdonban lévő Kőbányai Vagyonkezelő Rt. (KV).

A 2000 augusztusában részvénytársasággá alakult KŐBETA néhány hónappal később, november 2-án kapott megbízást az önkormányzattól 2,1 milliárd forint árfolyamértékű - 100 ezer darab Richter-részvényből és más részvényekből álló - portfólió kezelésére. A cég feladata az lett volna, hogy a belterületi földterületek privatizációja után kapott milliárdos vagyont fialtassa az önkormányzat részére, az ÁSZ-jelentésből azonban az derül ki, hogy ez nem igazán sikerült.

A számvevőszéki jelentés szerint az önkormányzat olyan szerződést kötött a KŐBETA-val, amelynek értelmében a cég teljes döntési jogkört kapott, a befektetések kockázata azonban már az önkormányzatra hárult. Mint az ÁSZ megállapítja, a X. kerületi önkormányzat ezzel a döntéssel "olyan megoldást választott, amely a vagyon védelme szempontjából nem volt megfelelő". A mostani polgármester, Andó Sándor (MSZP) az ÁSZ-szal folytatott egyeztetés során azt állította, hogy megosztották a kockázatot, a számvevőszék szerint azonban a szerződésben erről egy szó sem esik.

Andó maga is részt vett a cég irányításában, igazgatósági tag volt az alapítástól egészen 2002 májusáig. Rajta kívül több más helyi MSZP-s és SZDSZ-es képviselő is tagja volt az rt. igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának. 2002 végén többségük lemondott posztjáról, akkor ugyanis a törvények már nem tették lehetővé, hogy önkormányzati képviselő tag legyen önkormányzati cég igazgató tanácsában. Igazgatósági tag maradt viszont Váradi János, aki 1998 és 2002 között volt a helyi MSZP-frakció tagja. A nevek között az [origo] egyetlen más pártállású képviselőt talált, Veszely Bélát, aki 1998-ban még fideszes támogatással, 2002-ben pedig már függetlenként jutott be az önkormányzatba, és aki az alapítástól 2002 decemberéig volt tagja a KŐBETA fb-jének.

A KŐBETA és az önkormányzat által kötött megállapodást a számvevőszék többek között azért bírálja, mert a vagyonkezelési díj összegét úgy határozták meg, hogy az jóval meghaladta a piaci átlagot. Míg ugyanis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett adatok szerint a vagyonkezeléssel foglalkozó cégek 0,4-1,7 százalékos díjat kérnek, addig a KŐBETA-nak az átlagosan lekötött piaci tőke értékének 3 százaléka (+áfa), illetve 5 százaléka (+áfa) járt. Előbbi díjazást az állampapírok, utóbbit pedig a részvénybefektetések esetére állapították meg. A piaci átlagnál magasabb díjszabás mellett növelte a vagyonkezelés költségeit az is, hogy a KŐBETA-nak nem volt engedélye értékpapírkereskedelemre, így igénybe kellett vennie egy erre szakosodott cég szolgálatait is, ami szintén pénzbe került - derül ki a jelentésből.

A jelentés publikálása előtt Andó a számvevőszéknek küldött írásos reagálásában azzal védte a magasabb díjakat, hogy a KŐBETA nemcsak "klasszikus portfóliókezelési" megbízást látott el, hanem "ennél szélesebb vagyonkezelési és tanácsadói" feladatokat is. Az ÁSZ szerint ugyanakkor ez az érvelés sem megalapozott, ráadásul - mint írják - a polgármester ellentmondásba is keveredett indoklásában. Andó ugyanis azt írta az ÁSZ-nak, hogy a KŐBETA olyan feladatot is vállalt, amelyre piaci cégek nem lettek volna hajlandóak, két sorral lejjebb azonban már azt hozza fel, hogy a piaci cégek az ilyen tevékenységért külön díjat kérnek, míg a KÖBETA ezért nem számolt fel semmit.

A portfóliókezelést végző cégnek negyedévenként kellett beszámolnia tevékenységéről az önkormányzatnak. Az ÁSZ állítása szerint 2001 és 2003 között öt alkalommal a képviselők a "valóságostól eltérő" tájékoztatást kaptak az eredményekről. A polgármester szerint ez nem igaz, és legfeljebb csak kisebb hibák lehettek. A számvevőszék szerint azonban a polgármesternek nincs igaza, és továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a KŐBETA beszámolóiban szereplő eredmények jelentősen eltértek a valós adatoktól, és több esetben is pozitív hozamot tüntettek fel a valójában veszteséget jelző számok helyett.