120 ezerbe kerül minden külföldön leadott EP-voks

Nyolc párt biztosan, egy pártszövetség talán indulhat a június 13-i európai parlamenti választáson. Hetvenegy magyar nagykövetségen is lehet majd szavazni, a 2500 embert érintő külföldi szavazás 300 millió forintba kerül. Az iraki magyar katonák azonban nem szavaznak, viszont 1934 Magyarországon élő külföldi a magyar pártok közül választhat.

Az Országos Választási Iroda lezárta a kopogtatócédulák ellenőrzését. Nyolc párt indulása már biztos a június 13-i európai parlamenti választásokon. A négy parlamenti párt (Fidesz, MDF, MSZP, SZDSZ) mellett összeszedte a húszezer kopogtatócédulát a MIÉP, a Munkáspárt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Nemzeti Szövetség is. A közös listán indulni kívánó Magyar Vidék és Polgári Párt - Zöld Párt indulása csak hétfő este dől el, ugyanis többen panaszkodtak, hogy kopogtatócéduláikkal nem a közös indulást, hanem csak az egyik pártot akarták támogatni. Az ezzel kapcsolatos panaszokat hétfő délután négyig várja az Országos Választási Iroda.

Az induló nem parlamenti pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt évek óta állandó résztvevői az országgyűlési és önkormányzati választásoknak. A Szociáldemokrata Párt elnöke Szűrös Mátyás, aki 1989-ben ideiglenes köztársasági elnök volt, majd az MSZP országgyűlési képviselője lett. A mostani SZDP azonban a Fideszt és az MDF-et tartja partnerének. A Magyar Nemzeti Szövetség Balogh Gyula pártja. Balogh az előző ciklusban kisgazda képviselő volt, most a Fidesz-MDF listán szerzett mandátumot, de 2003 májusa óta független képviselő. Egy ideig úgy tűnt, hogy a Jobbik nevű parlamenten kívüli, az EP-választás bojkottjára felhívó párthoz csatlakozik, végül azonban saját pártot alapított. A bizonytalan indulású Magyar Vidék és Polgári Pártot szintén egy volt kisgazda politikus, Bánk Attila alapította. A Bánkékkal közös listán indulni kívánó Zöld Párt (teljes nevén Magyar Szociális Zöld Párt) eddig csak szerényen vett részt választásokon, a 2002-es önkormányzatin például csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérettette meg magát, és összesen 11 fő indult tőlük akkor. E pártokon kívül még összesen hat párt jelezte indulási szándékát, de a többieknek nem sikerült összeszedniük a húszezer aláírást.

Az EP-választáson egyetlen listát állít minden párt, és összesen 24 helyet osztanak majd el arányosan közöttük. Ugyanúgy, mint az országgyűlési választásokkor, most is, legalább öt százalékot kell elérnie egy pártnak ahhoz, hogy az osztozkodásnál számítsanak a rá adott szavazatok.

Először fordul elő, hogy magyar pártokra külföldi állampolgárok is szavazhatnak. Az Európai Unióban az EP- és önkormányzati választásokon azok is szavazhatnak, akik az Unió külföldi polgárai, de Magyarországon élnek. Minden "életvitelszerűen" itt élő külföldi kapott erről értesítést, és összesen 1934-en jelezték, hogy szeretnének élni választójogukkal. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány külföldön élő magyar akar az ottani pártokra szavazni, de valószínűleg több száz ember él a lehetőséggel majd.

A külföldön lévő magyarok, ha regisztráltatták magukat az elmúlt hetekben, akkor szavazhatnak Magyarország nagykövetségein is. Összesen 2415-en jelezték, hogy szeretnének voksolni. A külföldi voksolás megszervezése összesen 300 millió forintba kerül, míg a hazai szavazás négymilliárdba. Egy külföldi voks körülbelül 120 ezer, egy hazai pedig ötszáz forintba kerül.

A külföldi szavazás költségeiben benne van, hogy ide kellett utaztatni a követség szavazást bonyolító munkatársait, hogy felkészítsék őket és esküt tegyenek. Ki kellett vinni a szükséges iratokat és a szavazóurnákat. A helyi sajtóban (ahol nem volt túl drága, tette hozzá Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője) hirdetésekben jelezték a magyaroknak, hogy ők is szavazhatnak. Ráadásul Magyarországról is utaznak tagok az ottani választási bizottságokba: a pártok közül az MSZP és a Fidesz szinte az összes nagykövetségre küldene embereket, az MDF 67 országba, a szociáldemokraták pedig hat helyre jelentkeztek. A többi párt nem akar külföldre ellenőrt küldeni. Rajtuk kívül a korábbi szavazásokon is dolgozó emberek szintén jelentkezhettek, közülük hétfő délben sorsolták ki az utazókat. A vízumot és az útlevelet nekik kell fizetniük, de napidíjat kapnak és az étkezést, a szállást, illetve az útiköltséget is az állam állja. Két-két fő utazhat az egyes követségekre majd.

A 75 magyar nagykövetségből négy helyen senki sem fog szavazni: Irakban, Líbiában, Kenyában és Pakisztánban senki, vagyis a követség munkatársai sem jelezték, hogy szeretnének szavazni. Irakban 300 magyar katona szolgál, de ők sem fognak szavazni. Ugyanis csak a nagykövetségeken lehet szavazni, és ez ott Bagdadban van, míg a magyar katonák al-Hillában vannak. Így az ő szavazásuk megoldhatatlannak bizonyult. Másutt viszont egyetlen fő is elég volt a szavazás megszervezéséhez, hiszen ott a szavazó el tud menni a fővárosi követségre: Kubában, Nigériában és Mongóliában egy-egy fő kedvéért utazik az urna. Dél-Koreában, Moldáviában és Katarban pedig két-két fő érkezését várja majd az ottani választási bizottság. A legtöbben (kétszáz fő felett) Belgiumban, Nagy-Britanniában és Franciaországban akarnak szavazni magyarok, de száz fölötti érdeklődés várható a berlini, washingtoni és római magyar nagykövetségeken is.

Június 13-án a szavazókörök este hétkor zárnak, de az eddig megszokottakkal ellentétben a részeredményeket nem lehet majd azonnal nyomon követni. Ugyanis bármilyen eredményt csak akkor lehet közzétenni, ha már minden szavazókör bezárt az egész EU területén. Ez pedig magyar idő szerint csak este 10-kor fog megtörténni. Addig csak részvételi adatok és az összeszámlált szavazatok száma szerepelhet a hírekben, így este 10-ig titok lesz, hogy ki vezet.