Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több települési önkormányzatról szóló jelentését is közzétette az elmúlt hetekben. A jelentések egyik közös eleme, hogy a számvevőszék szinte mindegyik önkormányzatot elmarasztalja az informatikai katasztrófaelhárítási terv hiánya miatt. Csecserits Imréné, az ÁSZ főcsoportfőnök-helyettese az [origo]-nak elmondta, ugyan semmilyen jogszabály nem írja elő ilyen terv készítését, erre mégis szükség lenne.
Két éve egy borsodi település önkormányzatánál volt tűz, anmelyben számítógépes eszközök semmisültek meg, és a tiszai árvíz idején is előfordult, hogy polgármesteri hivatalokat öntött el a víz, károkat okozva az informatikai rendszerben - emlékeztet a főcsoportfőnök-helyettes. Az informatikai katasztrófaelhárítási tervre azért lenne szükség, hogy például ilyen helyzetekben is "folyamatos és biztonságos" legyen a munkavégzés.
Az ellenőrzések tapasztalatai szerint az önkormányzatok egyszerűen azért nem készítenek ilyen tervet, mert eszükbe sem jut - derül ki Csecserits Imréné szavaiból. A számvevőszéki vizsgálatok szerint olyan nagyvárosok sem rendelkeznek informatikai katasztrófaelhárítási tervvel, mint például Miskolc vagy Székesfehérvár. Salgótarjánnak ugyan van váratlan eseményekre szóló terve, azt azonban még az 1987-es szabályozás részeként adták ki, pedig azóta vélhetően sokat változott az önkormányzat informatikai rendszere.
Az előző kormány idején felállt Informatikai Tárcaközi Bizottság külön ajánlást adott ki az informatikai katasztrófaelhárítási tervek készítésére. E szerint előre meg kell tervezni, hogy vészhelyzetben mely informatikai szolgáltatásokat hogyan, mennyi idő alatt kell visszaállítani és hogy a különböző feladatokért személyesen ki a felelős. A tervet le kell tesztelni, végrehajtására pedig ki kell képezni a dolgozókat. Az ajánlás felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tervezés sok időt, energiát igényel, sokba is kerül, és az is előfordulhat, hogy az adott hivatal vezetői nem látják át, hogy miért is van erre szükség.