Szavazunk a kórházprivatizációról

Az Országgyűlés hétfőn 294 igen szavazattal, három tartózkodás mellett szinte egyhangúan elfogadta az országos népszavazás kiírásáról szóló határozati javaslatot. Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint ugyanakkor a népszavazás eredményét akár előzetesen, akár utólag, értelmeznie kellene például az Alkotmánybíróságnak, mert nem egyértelmű, milyen törvényre vonatkozik a kérdés.

A népszavazást a Munkáspárt kezdeményezte. Arra a kérdésre kell majd válaszolni: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" Az Alkotmánybíróság (Ab) korábban eljárásjogi hibára hivatkozva megsemmisítette az úgynevezett kórháztörvényt, amelyre vélhetően vonatkozik a kérdés. Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint azonban ez nincs egyértelműen kimondva, így a népszavazás eredményét jogilag értelmezni kellene.

A parlamenti képviselők közül egyedül Béki Gabriella szabad demokrata képviselő véli úgy, hogy a népszavazásnak nincs visszamenőleges következménye, csupán a jövőre vonatkozóan lehet üzenete. "Ez egy nagy költséggel járó és ebben a témában semmilyen praktikus eredményt nem hozó népszavazás lesz" - közölte Béki, aki szerint a népszavazási kezdeményezés csupán arra világít rá, hogy "ez egy nagyon érzékeny kérdés". A képviselő szerint - aki úgy látja, a népszavazásnak így nincs gyakorlati értelme, csupán nagy költséggel jár - nem valószínű, hogy a kormány még egyszer benyújtaná a törvényt, bár úgy véli, hogy ennek hiánya rendezetlenebb állapotot okoz, mintha elfogadták volna a törvényt.

Az MSZP, a Fidesz és az MDF ugyanakkor úgy látja: nem egyértelmű, mire vonatkozik a kérdés. "Elkerülhetetlen az Alkotmánybíróság állásfoglalása, hogy mire is vonatkozik a népszavazás" - mondta az [origo]-nak Kökény Mihály egészségügyi miniszter, aki maga sem tudja, mi értelme van ennek a népszavazásnak. A miniszter szerint egy eredményes népszavazás esetén kérdéses, milyen törvényt kell megsemmisíteni, hiszen több hatályban lévő jogszabály, többek között a patikatörvény is foglalkozik a privatizációval.

"Eredményes népszavazás esetén nehéz helyzetben lesz az Országgyűlés, hogy mit is kell tenni. Ez ugyanakkor a piacszolgáltatás alapjait is megrengeti" - tette hozzá Kökény.

"Nem egyértelmű, hogy a népszavazásnak a kórháztörvény-e a tárgya, mivel több jogszabály rendelkezik arról, kinek a tulajdonában maradjanak a kórházak" - közölte Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségüggyel foglalkozó politikusa. Az ellenzéki képviselő ugyanakkor megjegyezte: az Országgyűlésnek tiszteletben kell tartania a választópolgárok akaratát, hogy legyen népszavazás ebben a kérdésben. "Utána persze meg lehet kérdezni, hogy alkotmányos volt-e a kérdés" - jegyezte meg. Selmeczi szerinte ugyanakkor egy eredményes népszavazási eredményt "morális kötelessége a kormánynak figyelembe venni, és aszerint módosítani a jogszabályokat".

"A mi értelmezésünk szerint nem egy konkrét törvényről szól a kérdés, bár az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy talán a kórháztörvényre utal" - mondta az [origo]-nak Csáky András MDF-es képviselő. "A parlamentnek ki kell írnia a népszavazást, de a lebonyolítás előtt jogilag tisztázni kell, milyen következménye van az eredménynek" - közölte a képviselő. A jogértelmezésre az Alkotmánybíróság lenne jogosult, bár Csáky szerint az is megoldást jelenthetne, ha az igazságügyi tárca adna ki állásfoglalást az ügyben.

"Nem vált okafogyottá a népszavazás azáltal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kórháztörvényt, mivel a kormány eltökélt szándéka a kórházak magánosítása" - jelentette ki a referendumot kezdeményező Munkáspárt alelnöke, Vajnai Attila, aki szerint ezt egy sikeres népszavazással meg lehetne akadályozni. A politikus hangsúlyozta, hogy a népszavazásnak nem lehet visszamenőleges következménye, tehát nem jár visszaállamosítással. "A népszavazás célja egy olyan korszerű egészségügyi rendszer kialakítása, ahol a magánbefektetők is megjelenhetnek, de nem mint tulajdonosok" - mondta az alelnök.

A politikusok tehát egyelőre még nem tudták tisztázni, milyen jogi következménye lehet a népszavazásnak. A költségek ugyanakkor már ismertek: két és fél és hárommilliárd forint közti összegbe fog kerülni a népszavazás lebonyolítása. Az összeg attól függ, szavaznak-e és hogyan a választópolgárok a külképviseleteken. Ha a nagykövetségeken nem szavaznak, akkor 2,6 milliárd forintba kerül a szavazás. Ha a külképviseleteken is szavaznak, mégpedig hagyományos módon, az 2,9 milliárdjába kerül a költségvetésnek. Gépi szavazás esetén pedig az összeg a 3,3 milliárd forintot is meghaladja.

A Munkáspárt alelnöke a parlamenti pártokra hárította felelősséget a népszavazási költségek miatt. "Mi azt szerettük volna, hogy a júniusi EP-választással egy időben lenne a a referendum, azonban a kormánypártok késlekedése miatt ez már meghiúsult" - jelentette ki Vajnai Attila, aki szerint akkor csak papírköltségek lettek volna.

Kapcsándi Dóra