Többen mézesmadzagnak tartják a kormány reformötletét

Jelentősen felpuhított formában fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége a közigazgatási reform első elemét, az önkéntes kistérségi társulásokról szóló törvényt. Az eredeti tervek szerint a több mint 3200 önkormányzatnak kötelező lett volna 168 kistérségbe sorolódni, végül azonban csak az önkéntes alapon szerveződő kistérségek felállítását fogadták el, mert ehhez nem kellett az ellenzék támogatása. Az új rendszer olcsóbb lesz, javítja a közszolgáltatások színvonalát - érvelnek a támogatók. Bár a reformra az ellenzők szerint is szükség van, úgy vélik, a konszenzus nélkül elfogadott jogszabály a közigazgatási rendszer alulfinanszírozottságát nem oldja meg.

Elfogadta az Országgyűlés múlt héten a közigazgatási rendszer átalakításának első elemét, a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt. A kormánytöbbségnek köszönhetően megszavazott jogszabály az eredeti elképzelés felpuhított változata. Nem teszi kötelezővé az új rendszer kialakítását, az önkéntes kistérségi társulások létrehozását a településekre bízza. A közigazgatási rendszer átalakítása a kormány egyik nagy reformígérete volt. A törvény elfogadása után mégis sokan úgy vélik, elhibázott a reform iránya és módja is, az új törvény éppen a legsúlyosabb problémákra, az önkormányzatok alulfinanszírozottságára és a közigazgatási rendszer észszerűsítésére nem kínál megoldást.

Az új rendszer lényege, hogy - részben az Európai Uniótól elnyerhető pályázati pénzek, részben a területfejlesztési szempontok miatt - új közigazgatási egységek jönnek létre az önkormányzati és az állami szint között. Az EU öt különböző szerveződési kategóriát különít el. Az úgynevezett NUTS 5 kategória jelenti a településeket, amiket a települési önkormányzatok képviselnek. A NUTS 4 a kistérségeket jelöli, ezeket hozza létre a mostani törvény. A NUTS 3 a megyéket, a NUTS 2 pedig a régiókat jelenti. A NUTS 1 a nagyrégió, Magyarország gyakorlatilag egymagában tesz ki egy ilyet.

A magyar közigazgatásból - legalábbis törvényben rögzített formában - eddig a kistérségek, a régiók és a nagyrégió hiányzott. Bár kistérségi társulások korábban már több helyen létrejöttek, működésüket nem szabályozták olyan szigorúan a törvények mint ezentúl. A törvény 168 kistérségbe sorolja az ország 3200 települését. Mérete és lakosságszáma miatt Budapest és Debrecen önmagában alkot egy-egy kistérséget, a többi kistérség azonban több (tucat) települést tömörít. A kistérségektől elsősorban a területfejlesztés felgyorsulását és egységesülését, a költséges önkormányzati rendszer olcsóbbá válását, illetve a pénznyelő párhuzamosságok megszűnését várják.

A törvényben azonban kevés szó esik a kitűzött célokról. Elsősorban a kistérségi társulások adminisztrációs feladatait és működését írja le a jogszabály. Arról, hogy a fölöslegessé váló közintézményeket hogyan és mikorra kell megszüntetni, hallgatnak a készítők. Mint ahogy arról sem esik szó a törvényben, hogy milyen forrásokat kell biztosítani a kistérségek számára.

"Nagyon kevés forrás jut az önkormányzatokra, de nagy a pazarlás, sok a párhuzamosság", mert a települések külön-külön látnak el olyan közfeladatokat, amiket egyesíthetnének is - mondta az [origo]-nak a reform kapcsán Ágh Attila politológus, a közigazgatási reformprogram kidolgozásáért felelős szakértői csoport vezetője. Szerinte az új rendszer "hatékonyabb és olcsóbb" lesz a mostaninál. "Bármilyen közfunkciót (iskoláztatás, egészségügyi ellátás, csatornázás) szervesebben lát el egy kistérség" - fogalmazott.

Ágh szerint a motivációt a kistérségek létrehozására és működtetésére az állami támogatások jelentik majd. "Fontos, hogy legyen egy olyan struktúra, amiben az állam elhelyezhet bizonyos pénzeket" - fogalmazott. Az idei évben kiosztható kistérségi pályázati összeg 7 milliárd forint (azaz kistérségenként 41,5, településenként közel 2,2 millió forint). A maximálisan megszerezhető összeg 120 millió. Kérdésünkre, hogy a 7 milliárdos pályázati keret megoldja-e a közigazgatás alulfinanszírozottságát, Ágh azt válaszolta, "nem lehet olyan elvont érvekkel vitatkozni, hogy kevés az önkormányzatok pénze".