Elfogadta az Országgyűlés múlt héten a közigazgatási rendszer átalakításának első elemét, a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt. A kormánytöbbségnek köszönhetően megszavazott jogszabály az eredeti elképzelés felpuhított változata. Nem teszi kötelezővé az új rendszer kialakítását, az önkéntes kistérségi társulások létrehozását a településekre bízza. A közigazgatási rendszer átalakítása a kormány egyik nagy reformígérete volt. A törvény elfogadása után mégis sokan úgy vélik, elhibázott a reform iránya és módja is, az új törvény éppen a legsúlyosabb problémákra, az önkormányzatok alulfinanszírozottságára és a közigazgatási rendszer észszerűsítésére nem kínál megoldást.
Az új rendszer lényege, hogy - részben az Európai Uniótól elnyerhető pályázati pénzek, részben a területfejlesztési szempontok miatt - új közigazgatási egységek jönnek létre az önkormányzati és az állami szint között. Az EU öt különböző szerveződési kategóriát különít el. Az úgynevezett NUTS 5 kategória jelenti a településeket, amiket a települési önkormányzatok képviselnek. A NUTS 4 a kistérségeket jelöli, ezeket hozza létre a mostani törvény. A NUTS 3 a megyéket, a NUTS 2 pedig a régiókat jelenti. A NUTS 1 a nagyrégió, Magyarország gyakorlatilag egymagában tesz ki egy ilyet.
A magyar közigazgatásból - legalábbis törvényben rögzített formában - eddig a kistérségek, a régiók és a nagyrégió hiányzott. Bár kistérségi társulások korábban már több helyen létrejöttek, működésüket nem szabályozták olyan szigorúan a törvények mint ezentúl. A törvény 168 kistérségbe sorolja az ország 3200 települését. Mérete és lakosságszáma miatt Budapest és Debrecen önmagában alkot egy-egy kistérséget, a többi kistérség azonban több (tucat) települést tömörít. A kistérségektől elsősorban a területfejlesztés felgyorsulását és egységesülését, a költséges önkormányzati rendszer olcsóbbá válását, illetve a pénznyelő párhuzamosságok megszűnését várják.
A törvényben azonban kevés szó esik a kitűzött célokról. Elsősorban a kistérségi társulások adminisztrációs feladatait és működését írja le a jogszabály. Arról, hogy a fölöslegessé váló közintézményeket hogyan és mikorra kell megszüntetni, hallgatnak a készítők. Mint ahogy arról sem esik szó a törvényben, hogy milyen forrásokat kell biztosítani a kistérségek számára.
"Nagyon kevés forrás jut az önkormányzatokra, de nagy a pazarlás, sok a párhuzamosság", mert a települések külön-külön látnak el olyan közfeladatokat, amiket egyesíthetnének is - mondta az [origo]-nak a reform kapcsán Ágh Attila politológus, a közigazgatási reformprogram kidolgozásáért felelős szakértői csoport vezetője. Szerinte az új rendszer "hatékonyabb és olcsóbb" lesz a mostaninál. "Bármilyen közfunkciót (iskoláztatás, egészségügyi ellátás, csatornázás) szervesebben lát el egy kistérség" - fogalmazott.
Ágh szerint a motivációt a kistérségek létrehozására és működtetésére az állami támogatások jelentik majd. "Fontos, hogy legyen egy olyan struktúra, amiben az állam elhelyezhet bizonyos pénzeket" - fogalmazott. Az idei évben kiosztható kistérségi pályázati összeg 7 milliárd forint (azaz kistérségenként 41,5, településenként közel 2,2 millió forint). A maximálisan megszerezhető összeg 120 millió. Kérdésünkre, hogy a 7 milliárdos pályázati keret megoldja-e a közigazgatás alulfinanszírozottságát, Ágh azt válaszolta, "nem lehet olyan elvont érvekkel vitatkozni, hogy kevés az önkormányzatok pénze".