Minél kisebb egy település, annál betegebbek a lakói

Minél kisebb egy település, annál betegebbek az ott élők - derül ki az Országos Alapellátási Intézet felméréséből. A falusiak kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, kevesebbet mozognak mint a városokban élők. Jellemző rájuk a dohányzás és a túltápláltság is. A kis településeken élők rossz egészségi állapotához jelentősen hozzájárul a csatornázás, a szennyvíztisztítás hiánya, az orvosi ellátás akadozása, szeméttelepek és az egészségtelen életmód.

Minél kisebb egy település, annál rosszabb az ott lakók egészsége - derül ki az Országos Alapellátási Intézet felméréséből. A kis falvakban élők rossz egészségi állapotához jelentősen hozzájárul a csatornázás, a szennyvíztisztítás hiánya, az orvosi ellátás akadozása, a szeméttelepek és az egészségtelen életmód. A kormány 2015-ig haladékot kapott az Európai Uniótól a kérdés megoldására. Ráadásul a 2015-ös határidőig is csak a 2000 főnél nagyobb létszámú településeken oldják meg a csatornázás és a szeméttelepek problémáját, a kisebb falvak csak ezután kerülhetnek sorra. Ez a késlekedés pedig tovább ronthatja az ott élők egészségi állapotát.

Dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója szerint az 1000 fő alatti falvakban élők elsősorban életmódjuk miatt vannak rosszabb egészségi állapotban, mint a nagyobb településeken élők. Ugyanakkor nem lehet kizárólag őket hibáztatni, mert a lehetőségeik is korlátozottabbak. A főigazgató elmondta, hogy a falun, tanyán élők között több a mozgásszervi és a szívbeteg. Az itt élők kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, kevesebbet mozognak, mint a városokban élők. Jellemző a dohányzás és a túltápláltság is. A csatornázás és a szennyvíztisztítás hiánya Balogh Sándor szerint közvetlenül ugyan nem befolyásolja az egészségi állapotot, mégis sok káros hatása lehet. A főigazgató emlékeztetett a közelmúltban Tiszaeszláron kitört vérhasjárványra, amit a rossz higiénés körülmények okozhattak.

Megeszik a zsíros sertéshúst

Az [origo] által megkérdezett kistelepülések polgármesterei megerősítették az Országos Alapellátási Intézet állításait. A 338 lakosú Hejőkürt polgármestere, Varga Gyula elmondta, hogy a szennyvízkérdés ugyan nincs megoldva a faluban, a legnagyobb veszélyt mégsem ez jelenti a helyiek egészségére. "A közeli Tiszaújvárosban lévő üzemek kőkeményen nyomják a füstöt" - panaszkodik. A polgármester szerint a légszennyezés árt leginkább a hejőkürtieknek.

Felsőnyárád polgármestere, Visnyai Gyula úgy gondolja, hogy a kis falvak az egészségügyi ellátás tekintetében mindenképpen hátrányban vannak. A polgármester szerint a falubeliek a napjainkban elvárhatónál sokkal rosszabb ellátásban részesülnek, elsősorban a műszerezettség, a tárgyi feltételek hiánya miatt. Visnyai Gyula egy egészségházban látná a falu gondjainak megoldását, háziorvossal, védőnővel, kulturált körülményekkel. "Jó lenne, ha nem kellene minden kis kezelés vagy laborvizsgálat miatt beutazni Kazincbarcikára" - mondja. Az egészségházra azonban egyelőre nincs pénz.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaszada polgármestere, Vajtó János leginkább a csatornázást hiányolja. A falu orvosi ellátására nem panaszkodott, mivel Szerencs, ahol van szakrendelő is, csak négy kilométerre van. A csatornázás kérdésével viszont régóta küzdenek. Vajtó János szerint amennyivel a falusiak rosszabbul élnek például a csatornázás hiánya miatt, annyit nyernek is a városiakhoz képest, például a jó levegővel. A polgármester ugyanakkor elismerte, hogy egészségtudatosságról a kistelepüléseken nem beszélhetünk. "Megeszik a zsíros sertéshúst, nem úgy, mint a városban, ahol sokféle közül választhatnak" - fogalmazott.