Bővítéspártiak a magyar EP-jelöltek

Balázs Péter magyar EU-biztos egy újságcikkben bírálta a magyar európai parlamenti kampányt. Szerinte a belpolitikai viták helyett az Európai Unió jövőjével kellene foglalkozniuk a jelölteknek. Balázs meg is jelölt három fontos témát. Az [origo] erről a három témáról - a költségvetésről, az EU kormányozhatóságáról és a további bővítésről - kérdezte meg a parlamenti pártok EP-listavezetőit. A válaszokból kiderült, Balázs Péterrel szemben a magyar EP-jelöltek bővítéspártiak.

A kormány által Brüsszelbe delegált Balázs Péter EU-biztos cikkében három, szerinte Magyarországot különösen érintő alapkérdést nevezett meg, amelyről szerinte a kampánynak is szólnia kellene. Erről a három témáról - a költségvetésről, a döntési mechanizmusok átalakításáról és a további bővítésről - kérdezte meg az [origo] az EP-listavezetőket, illetve az MDF esetében az első olyan jelöltet, aki megválasztása esetén ki is megy Brüsszelbe.

Kovács László

Schmitt Pál, a Fidesz EP-listavezetője azzal hárította el megkeresésünket, hogy Balázs Péter publicisztikájára nem kíván reagálni. A Fidesztől végül a lista második helyezettje, Szájer József nyilatkozott.

Balázs Péter azt írta, hogy a készülő új, a 2007-2013-as időszakról szóló uniós költségvetésről már most folynak a viták, és az EU-biztos szerint a magyar érdekeknek egyértelműen az EB javaslata felel meg. A bizottság ugyanis azzal állt elő még idén februárban, hogy a közösségi célokra a tagországok összesített GDP-jének 1,24 százalékát kellene fordítani. A hat fő befizető állam ugyanakkor közös levélben jelentette be, hogy legfeljebb egy százalékot hajlandók elfogadni.

Kovács László komoly reményeket fűz ahhoz, hogy a 2007-2013-as költségvetés számainak eldöntésében Magyarország is szavazati joggal vesz részt. "Arra fogunk törekedni, hogy a költségvetés biztosítsa a közösségi politikák finanszírozását és az EU előtt álló kihívások megválaszolását, beleértve a versenyképesség növelését is." Hozzátette: a költségvetésben érvényesülnie kell a szolidaritás elvének, vagyis megfelelő forrásokat kell biztosítani az újonnan csatlakozottak felzárkózásához. "Igyekszünk elérni, hogy 2007-től az EU kohéziós és strukturális alapjaiból legalább évi 3 milliárd euró - azaz 750 milliárd forint - támogatáshoz jussunk" - mondta Kovács.

Demszky Gábor

"Amellett vagyunk, hogy az újonnan csatlakozó tagországok felvétele valódi tagságot jelentsen. Ezért a nagyobb támogatást szorgalmazzuk" - mondta Szájer József. Hozzátette: természetesen jobb lenne, ha az 1,24 százaléknál is nagyobb összeget fordítanának a közösségi célokra, de ennek van realitása. Szájer hozzátette: az 1 százalékot szorgalmazók nem veszik figyelembe az unió tevékenységeit. "Fontos feladat a 10 új tagország felzárkóztatása, elsősorban az infrastruktúra támogatása" - jegyezte meg.

"A magyar liberális párt a minél nagyobb szolidaritás elvével ért egyet, vagyis ne csökkenjen az összeg. Célunk az, hogy 2007 és 2013 között a városokra több pénzt fordítsanak. Ez nem jelent ugyanakkor vidékellenességet, csupán azt szeretnénk, hogy a városok is súlyuknak megfelelő támogatást kapjanak" - mondta Demszky Gábor, az SZDSZ listavezetője, főpolgármester.

"Az EU-költségvetésének 84 százaléka vidékfejlesztésre, területfejlesztésre fordítódik, és ez nagyon jó Magyarországnak, ezért tartani kell ezt az arányt" - közölte Olajos Péter, aki az MDF listáján a második helyen szerepel.

Szájer József

A magyar EU-biztos szerint fontos kérdés az EU döntéshozatali mechanizmusának átalakítása is, amely az egyik leglényegesebb eleme az unió alkotmányáról szóló vitáknak. Az uniós országok között azon folyik a vita, hogy a tagállamok száma vagy az egyes országokban élő népesség nagysága számítson-e inkább egy-egy döntésnél. A nagy országoknak - például Németország, Franciország, Nagy-Britannia - érthető módon az utóbbi, a kisebbeknek inkább az előbbi kedvezne - állította Balázs Péter.

"Elfogadjuk a kettős többség elvét, ami egyaránt megfelel a demokratikus és a hatékony működés követelményeinek" - mondta Kovács. A kettős többség azt jelenti, hogy külön kell számolni a tagországok számát és arányát, illetve a lakosság számát és arányát. Az MSZP elnöke hozzátette: arról még vita van, hogy a minősített többség milyen küszöbértéket jelentsen. A magyar kormány arra törekszik, hogy a két mutató minél közelebb legyen egymáshoz.

"A tagországok egyenjogúságát biztosítani kell, így például azt, hogy minden tagország egyenlő alapon jelölhessen biztost" - mondta Szájer József. Hozzátette: a nagyobb tagországoknak amúgy is nagyobb a részvételük.

Olajos Péter szerint a körvonalazódó megoldás, miszerint a tagországok száma és a lakosság száma együtt számítson, elfogadható kompromisszum Magyarország számára. "A kormány álláspontja e téren nem sokban tér el az előző kormányétól" - jegyezte meg.

Olajos Péter

Az EU felelősséggel tartozik az egész földközi-tengeri medencét, a Balkánt és a FÁK-országok magában foglaló régió sorsáért. A bővítések "meggondolatlan és mérték nélküli" folytatása azonban gondokat okozhat, ezért új együttműködési formákat kell találni - állította cikkében Balázs Péter. A további bővítés kérdésében azonban a magyar EP-jelöltek álláspontja jelentősen eltér Balázs Péterétől.

Kovács László közölte, hogy támogatja Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását. Azzal is egyetért, hogy Horvátország ezév őszén megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat és azok lehetőleg 2007-ig szintén befejeződjenek. Az MSZP elnöke Törökország EU-ba való felvételével kapcsolatban úgy véli, ha Törökország eleget tesz a csatlakozás feltételeinek, nincs ok megakadályozni a csatlakozását. "Hogy Törökország erre mikor lesz képes, az más kérdés" - jegyezte meg.

"A környező országok csatlakozása érdekünk, elsősorban Horvátország és Románia csatlakozásának van realitása" - közölte Szájer. Hozzátette: világos, konszenzuson alapuló menetrend kell arról, mikor történhet meg a csatlakozás, illetve az újonnan belépőknek milyen feltételeket kell teljesíteniük. Úgy vélte, a mostani, 10-es bővítés például ad hoc jellegű volt. "Politikai döntés született, nem mindig vették figyelembe a felkészültséget" - jegyezte meg a fideszes politikus. "Aki pedig tartósan nem lehet az unió tagja, annak is partnerséget kell biztosítani. Ezt is pontosan körül kell határolni" - tette hozzá.

"Abszolút bővítéspárti vagyok" - mondta Demszky.

"A további bővítés stratégiai kérdés, hiszen Horvátország, Románia és előbb-utóbb Szerbia csatlakozása is felmerül. A gondot az jelenti, hogy eddig egyik magyar kormánynak sem volt Balkán-politikája. Lennie kell egy koncepciónak, amely alapján közös dolgainkat megpróbáljuk rendezni" - állította Olajos.

Kapcsándi Dóra