"A pedagógus nem alkalmazhat testi fenyítést a nevelésére bízott gyermekkel szemben, ilyen esetben a tanár által elkövetett fegyelmi vétség olyan súlyú, hogy azzal a legsúlyosabb fegyelmi büntetés (az elbocsátás) is arányban állhat" - mondta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa egy legfelsőbb bírósági határozatra hivatkozva. 2003-ban 8-10 testi fenyítéssel kapcsolatos ügy került az oktatási biztos elé, azonban Aáry-Tamás Lajos szerint ennél jóval többször kerül sor fenyítésekre az oktatási intézményekben, csak azok nagy része titokban marad.
"Azokban az esetekben, amikor bizonyítást nyert, hogy egy tanár testi fenyítést alkalmazott valamelyik tanítványával szemben, kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőihez. Ebben arra kértük az igazgatókat, hogy tegyenek olyan intézkedéseket, amelynek segítségével a jövőben olyan eszközöket alkalmazzanak a tanárok, amelyek nem sértik a diákok emberi méltóságukat"- mondta az oktatási biztos, aki hozzátetette: a pedagógusok is panaszkodnak, hogy tehetetlenek és eszköztelenek az erőszakos diákokkal szemben.
"Számos ügy árulkodik a bizalom teljes hiányáról" - véli Aáry-Tamás Lajos. Példaként hozta fel annak a HIV-fertőzött diák esetét, akit betegsége miatt nem engedték beiratkozni az iskolájába. Szintén ide sorolható az az iskola, amely drogtesztet vezetett be, hogy kiderítse, fogyasztanak-e diákjai drogokat hétvégenként, vagy az a kollégium, amely alkoholszondát vásárolt, hogy tudja, mennyit isznak a diákjai. Nem ütközik jogszabályokba az, hogy egy iskola elektronikus beléptetőrendszert épített ki, hogy a tanulók csak a tanítás végeztével hagyhassák el az épületet, ahogy az elektronikus ellenőrző füzetek sem feltétlenül jogszerűtlenek, csupán a bizalomhiány olvasható ki belőlük. "Panaszok százaiban olvashatjuk, hogy a szülő el akarja vinni az intézményből a gyerekét, mert már nem bízik az iskolában" - utalt a bizalomhiány következményeire az oktatási biztos.