Homályos reformmal javítana megítélésén a kormány

Bár a kormány az egészségügy reformját tartja jelenleg legfontosabb feladatának, az eddig ígértekből egyedül a béremelést sikerült végrehajtani. A kórháztörvény megbukott, az egészségbiztosító költségvetési problémái megoldatlanok, az egészségprogram pedig eltűnt. A kormánytisztviselők nyilatkozataiból ráadásul úgy tűnik: senki nem tudja pontosan, mit jelent az egészségügy reformja.

"A kormány a magyar társadalom egészségi állapotának érzékelhető javítására törekszik, és ennek érdekében átalakítja az egészségügyi ellátó- és finanszírozási rendszert" - olvasható a jelentős átalakításokat ígérő kormányprogramban. A kabinet pénteki ülésén sajtóértesülések szerint úgy döntött, hogy az egészségügy megújítását teszi a ciklus hátralevő részének egyik legfontosabb feladatává, a többi nagy reform (a felsőoktatási, a haderő- és a közigazgatási) pedig az átalakítás nevet kapja majd.

Kérdéses azonban, hogy mennyire lesz sikeres az egészségügy átszervezése, mivel a kormány eddig nem sok eredményt tudott felmutatni, és a reform tartalma is homályos. A legjelentősebb eredmény az egészségügyi dolgozók bérének 50 százalékos emelése volt, amit 100 napos programjában ígért a kormány. Emellett a kórházakban idén bevezetett számlaadási kötelezettség is szerepelt a kormányprogramban, ami azonban nem jelent komoly reformot.

Megvalósult ugyan, de rengeteg kritikát kapott, mára pedig szinte teljesen eltűnt a Johan Béla egészségprogram. A tízéves egészségjavító programot rengeteg bírálat érte, elsősorban azért, mert a meghatározott fejlődési irányok többségéhez sem források, sem konkrét intézkedések nem kapcsolódnak. Azt kiköti ugyan a program, hogy tíz év múlva mennyivel kell majd egészségesebbnek lennünk, arról azonban hallgat, hogy ez miből és milyen módon valósul majd meg. A nagyszabású program ráadásul az elmúlt időszakban leginkább csak annak kapcsán merült fel, hogy a névadó Johan Béla valóban felelős volt-e a magyar zsidók deportálásáért, vagy sem.

A legnagyobb átszervezések mind elmaradtak vagy félresikerültek. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2003 decemberében közjogi aggályokra hivatkozva megsemmisítette az úgynevezett kórháztörvényt, amely az egészségügyi intézmények magánkézbe adásának körülményeit szabályozta volna. Bár az Ab döntése után a kormányt azt ígérte, a törvényt átdolgozott formában újra benyújtják majd, az ügyben több mint fél éve szinte semmi nem történt. Azon kívül, hogy a Munkáspárt elegendő aláírást gyűjtött a törvényben foglaltakról szóló népszavazás kiírásához.

A gyógyszerkassza reformja és átláthatóvá tétele szintén elmaradt. Erre utal, hogy a kormány eddigi működése alatt nem talált megnyugtató megoldást a gyógyszerek ártámogatásának csökkentésére, ezért állandóan szembekerült a gyógyszergyártókkal vagy a patikusokkal, akik úgy érezték, a kabinet rajtuk akarja leverni az egészségügyi kormányzat hibás gazdálkodása miatt keletkezett hiányt. A kormány most azt ígéri, a gyógyszergyártókkal kötött júniusi megállapodás hosszú távú és megnyugtató megoldás a gyógyszerkassza problémáira. A megállapodás részleteit azonban azóta sem hozták nyilvánosságra. Ráadásul a kormány vállalta, hogy a következő 2 évben 5-5 százalékkal növeli a gyógyszerkasszát, ami ellentétes az egészségügyi tárca illetékesei által korábban hangoztatott elképzelésekkel.

A kormány fokozatosan kihátrál a félresikerült vagy sikertelen reformelképzelések mögül. Erre utal, hogy míg a korábban megkezdett egészségügyi reformok mind a szőnyeg alá kerültek, addig Kökény Mihály egészségügyi miniszter májusban a járóbeteg-ellátás reformjáról (az irányított betegellátási rendszerről) úgy nyilatkozott, mintha ez az átalakítás az egész ágazat reformját jelentené. Az ellátás átszervezésére vonatkozó elképzelésekről szóló törvény azonban ősznél előbb biztosan nem készül el. Kérdéses ráadásul, hogy minden érintett szakma és a betegek is elfogadják-e az új rendszert és lesz-e elég idő annak bevezetésére.

Az egészségügyi reform elakadását nem csak be nem váltott ígéretek, hanem személyi változások is jelzik. Csehák Judit korábbi egészségügyi miniszter például azért adta be lemondását 2003 szeptemberében, mert úgy látta, a költségvetés nem biztosít elegendő fedezetet az egészségügy feladatainak elvégzéséhez. Tavaly év végén pedig új feladatkörbe helyezték Győrfi Istvánt, az egészségügyi reformokért felelős kormánymegbízottat is.

A kormány tavaly májusban úgy döntött, bizottságot hoz létre, melynek feladata az lesz, hogy megvizsgálja, mely kormányzati reformok valósíthatók meg még ebben a ciklusban. Akkor a kormány képviselői úgy nyilatkoztak: a reformok felülvizsgálatára azért van szükség, mert a kabinet azt szeretné, ha a "reformok kormányaként" szerepelhetne a 2006-os választásokon. Az Állami Számvevőszék nem sokkal később megjelent tanulmánya azonban már azt állapította meg: bár eddig szinte minden kormány egészségügyi reformot ígért, "a szektor válságos helyzete nemhogy megszűnt volna, a nehézségek inkább fokozódtak". A tanulmány készítői szerint elsősorban azért, mert az átfogó reformok és a jó elképzelések hiányoztak, az igazán hatékony átalakítások pedig elmaradtak.