Kivonulhatnak a magyar csapatok a Sínai-félszigetről

Magyarország újragondolja ENSZ-szerepvállalásait, s vizsgálja annak lehetőségét, hogy visszavonja a magyar katonákat a Sínai-félszigetről - jelentette be Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. Emellett Ciprusról is hazarendelhetik a magyar katonákat. A tervezett csökkentések oka, hogy túl sok magyar katona állomásozik külföldön. Irakból idén biztos nem vonul ki a magyar kontingens.

A kormány nemrégiben hozott egy döntést, amelyben ezer főben maximálja a külföldi misszióban részt vevő katonák létszámát. Jelenleg pedig 1050 magyar katona dolgozik külföldön. Így, ha újabb vállalásokat kíván tenni Magyarország, akkor "bizonyos helyekről vissza kell jönnünk" - mondta Juhász Ferenc, aki hozzátette: a szerepvállalások újragondolásakor figyelembe veszik a diplomáciai érdekeket is, és egyeztetnek az ENSZ-szel.

A Sínai-félszigeten és Cipruson is mintegy 10 éve van jelen békefenntartókkal a Magyar Honvédség. Juhász Ferenc megítélése szerint nem tarthat meghatározhatatlan ideig egy katonai misszió, "nem lehet odaköltözni egy életre". Juhász elmondta azt is, hogy a ciprusi magyar részvételt ugyancsak vizsgálják. "Vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a Sínai-félszigetről hogyan, mikor és milyen ütemezéssel jöhetünk ki" - fogalmazott a miniszter. Mint mondta, "nem jó az, hogy ha ott maradunk nagyon sokáig". Közölte: nem tartja kizártnak, hogy a Sínai-félszigeten valamelyik rendészeti szerv veszi át a katonák feladatát.

Magyarország 1995 óta vesz részt katonákkal, rendőrökkel és határőrökkel a Sínai-félszigeten a multinacionális erők és megfigyelők békefenntartó munkájában. A katonai-rendészeti feladatokat ellátó magyar kontingens állandó létszáma 41 fő, ebből 25 katona.

Irakból nem lesz idén kivonulás

Év végéig biztosan maradnak a magyar katonák Irakban - mondta Juhász Ferenc. Az Országgyűlés ez év végéig adott mandátumot a magyar szerepvállalásra, így addig a magyar kormány "egészen bizonyosan a helyszínen tartja" a katonákat. "Hogy azt követően mi lesz, az a parlament bölcsességétől és az akkori pillanatnyi politikai helyzettől függ" - fogalmazott. A kormány már kora ősszel a parlamenthez fordul e kérdésben, mert ha az a döntés születik, hogy nem hosszabbítják meg a mandátumot, akkor meg kell szervezni a kivonulás logisztikai feltételeit.