Nem a globális felmelegedés okozta a tavalyi kánikulát

A tavaly nyári kánikula után sokan attól féltek, hogy az elkövetkező évek nyarait is a forróság és az aszály jellemzi majd. Idén ez az előzetes feltételezés megdőlt az eddigi tapasztalatok alapján.

Tavaly nyáron két héten keresztül mértek 30 fok feletti hőmérsékleteket, és mind májusban, mind júniusban évszázados rekordértékeket értek el a hőmérők. Ezeket a hőmérsékleti adatokat sokan hozták összefüggésbe a globális felmelegedéssel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szAkértője, Török László szerint azonban felelőtlen dolog ilyen általános kijelentéseket tenni. Ehhez hasonló átfogó változás nem mehet végbe néhány év alatt. Ráadásul az idei nyár sem illene bele egy ilyen gyorsan lezajló folyamat képébe.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az elmúlt években tapasztalt extrém időjárási jelenségeket csupán a természetes klimatikus ingadozás okozza, vagy már valóban a komoly éghajlati változások első tünetei mutatkoznak - mondta Török. Lehetséges, hogy a statisztikai adatok alapján normálisnak számító hőmérsékleti értékek 5-10 év múlva visszatérnek, de az is előfordulhat, hogy az elmúlt néhány nyár folyamán már egy komoly változás első figyelmeztető jeleit tapasztaltuk meg - tette hozzá.

A szakember szerint jelenleg még nem mondhatjuk ki azt, hogy bizonyítottan szélsőségesebbé vált volna az időjárás. "Nincs szó olyan nagy mértékű és iramú változásról, illetve pusztításról, amilyeneket a különböző katasztrófafilmek mutatnak be" - állította Török László.

Kö­zép-Eu­ró­pa, így Ma­gyar­or­szág fe­lett is különféle eredetű lég­tö­me­gek je­len­het­nek meg: sark­vi­dé­ki lég­tö­meg, mér­sé­kelt övi ten­ge­ri lég­tö­meg, mér­sé­kelt övi szá­raz­föl­di lég­tö­meg, szubt­ró­pu­si lég­tö­meg. Az el­té­rő tu­laj­don­sá­gú lég­tö­me­gek moz­gá­suk so­rán ta­lál­koz­hat­nak egy­más­sal és időjárási frontok alakulnak ki. Az, hogy a tavalyi nyár jelentősen eltér az ideitől, csupán a más típusú légtömegek hatásának köszönhető. Idén például kevesebbszer jutottak el hozzánk szubt­ró­pu­si lég­tö­megek mint tavaly, ez okozza a feltűnő különbséget.

A globális felmelegedés magyarázataként tehát nem szolgálhat bizonyítékként az adott évben tapasztalt időjárás. "Noha konkrét méréseket körülbelül száz éve végzünk, ezekből és a történelmi példákból mégis arra következtethetünk, hogy a klímában régen is voltak változások: a jégkorszakot például olyan melegebb időszak követte, amikor még a sarkvidéken sem volt jég" - mondta Török László.

Szakmai körökben egyre hevesebb vita folyik arról, valóban zajlik-e a klímaváltozás, és mennyiben felelős az ember a klímaváltozásért. Egyre több kutató hajlik ugyanakkor arra, hogy a változás létezik, és egy részükért az ember igenis felelős.

Jön a kánikula

Hazánkban az elkövetkezendő napokban melegedésre számíthatunk, a hét elejére igazi kánikulai idő várható, 30-35 fok közötti napközbeni hőmérséklettel és mérsékelt széllel. Szombaton még néhol számíthatunk egy-egy záporra, zivatarra, vasárnaptól kezdve azonban már csak elvétve zavarhatja meg a napsütést kisebb felhősödés. A hajnali hőmérséklet húsz fok körül várható.