Győrfi Pál hangsúlyozta, a mentőszolgálat "egyfajta szócsőként közvetíti" a lakosságnak a kánikula miatti figyelmeztetést, a hőségriadót igazából az Országos Környezet-egészségügyi Intézet rendelheti el, a nemzetközi meteorológiai információs rendszerből kapott adatok alapján.
Hozzátette: a három-négy napon keresztül 30 fok feletti napi csúcshőmérséklet elegendő ok arra, hogy különösen a veszélyeztetett emberek - a szívbetegek, idős emberek, illetve a kisgyermekes szülők - figyelmét felhívják arra, mindenekelőtt igyanak több folyadékot.
A második fokozat esetén, amikor akár a 40 fokot is elérné a hőmérséklet, már nemcsak a beteg, vagy legyengült idős embereket intenék óvatosságra, hanem mindenkinek javasolnák: a legmelegebb órákban lehetőleg húzódjon árnyékos helyre.
Teljes hőségriadót pedig akkor hirdetnének, ha szélsőséges időjárást jelezne előre a meteorológia. Erre szerencsére kicsi az esély - tette hozzá. Ebben az esetben már nemcsak a lakosságnak szólna a figyelmeztetés, hanem az egészségügyi intézményeknek, hogy felkészülhessenek a várhatóan sokkal több betegre.
A hőség hatásainak megítélésénél a hőmérsékleten kívül számításba kell venni a hőingadozást, a páratartalmat, a légnyomási értéket és további meteorológiai tényezőket - mondta a szóvivő.
A mentőszolgálat már az elmúlt években is figyelmeztette a lakosságot a tartós hőség idején, idén az az újdonság, hogy ezt nem az aznap várható hőmérséklet, hanem 3-4 napos előrejelzés alapján teszi - fűzte hozzá.
Az Európai Unió kísérleti jelleggel hőségriadó-programot indított, amelyben Barcelona, Róma, Párizs és London mellett Budapest is részt vesz.