Nyolcszázmilliós visszaélés segédeszközökkel<br/>

Több mint 800 millió forintot követel vissza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyászati segédeszközöket gyártó, illetve forgalmazó cégektől. A biztosító több tucat céget jelentett fel, közülük jó néhánnyal perben áll, amiért jogosulatlanul számoltak el tb-támogatást. A biztosítónál azt remélik, hogy a gyógyeszközök április közepétől érvényes új támogatási rendszerével a visszaélések lehetősége is szűkül.

A gyógyászati segédeszközök elszámolásának visszamenőleges ellenőrzésekor mintegy 850 millió forint értékben találtak jogosulatlan támogatási igényt az egészségbiztosító munkatársai. A tavaly év eleje és idén február vége között végzett helyszíni vizsgálatokat követően ebből csaknem ötvenmillió forintot már visszafizettek a cégek. Több tucatnyi gyógyászati segédeszközgyártó, illetve -forgalmazó azonban nem ismerte el, hogy jogtalanul kért pénzt a biztosítótól. Ellenük a rendőrségen tett feljelentést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), és több ügy már a bíróság előtt van - mondta lapunknak az OEP főosztályvezető-helyettese. Borkó Tamástól megtudtuk: a cégeknél végzett ellenőrzések során több megdöbbentő esetre bukkantak. Előfordult, hogy egy szociális otthon összes lakójának inkontinenciabetétet, egy egész gyermekotthonnak gyógycipőt igényeltek. Egy faluban mindenkinek felfekvés elleni úgynevezett decubitus matracot írtak fel receptre. Az ilyen esetekben nyilvánvalóan arról van szó, hogy az eszközöket gyártó, illetve forgalmazó cégek ily módon igyekeznek extraprofitra szert tenni. Ezeknek a termékeknek az árát ugyanis száz százalékban a tb fizeti meg a beteg helyett a cégek elszámolásai alapján. Viszonylag gyakori az is, hogy a receptek a valóságban nem, csak a tb-nek megküldött elszámolásokban léteznek.

Ilyen visszaéléseket is több alkalommal találtak az ellenőrzések során - mondta a főosztályvezető-helyettes. Mint ahogyan az sem ritka, hogy az orvos egyedi méretre készült gyógyászati segédeszközt rendel páciensének, ám a beteg ehelyett sorozatgyártott terméket kap. Egy sorozatban gyártott gyógycipő például háromezer forintba kerül, míg ugyanez egyedi méretre készítve 20 ezerbe. Borkó Tamás hangsúlyozta: az ilyen módszereket alkalmazó cégek a betegeket is megkárosítják, akik nem tudják ellenőrizni, hogy valóban az orvos által indokoltnak tartott, lényegesen drágább egyedi terméket, vagy az annak ötödébe kerülőt kénytelenek-e viselni.

Az OEP-nél ezért is döntöttek úgy, hogy április közepétől, amikor hatályba lép a gyógyászati segédeszközök új támogatási rendszere, minden egyedi termékre szóló igényt közvetlenül az Egészségbiztosítónál bírálnak el. Borkó Tamás szerint ez néhány napnál többet nem vesz majd igénybe, és ha orvosilag tényleg indokolt, hogy a beteg ilyen gyógyeszközt kapjon, továbbra is tb-támogatással juthat hozzá.

A változtatást az orvosok is indokoltnak tartották, mivel megítélésük szerint a gyógyászati segédeszközre szoruló csaknem kétmillió beteg csupán töredékének van szüksége például egyedileg elkészített boka- vagy térdrögzítőre. Ezzel szemben eddig a felírt eszközök legalább 95-98 százaléka egyedi termékre szólt. Pedig ma már a sorozatgyártott eszközök az orvosok által is elismerten jóminőségűek. A biztosító ezért ezentúl alapvetően ezeket támogatja. Az OEP-nél biztosak abban, hogy a változtatás nyomán is minden beteg hozzájut a számára nélkülözhetetlen gyógyeszközhöz, és remélik, hogy az áttekinthetőbbé váló rendszer nyomán ezentúl a visszaélések száma is jelentősen csökken. A gyógyászati segédeszközök ez évi 24 milliárd forintos támogatási keretéhez képest a főosztályvezető-helyettes szerint rendkívül magas a mintegy 850 millió forintnyi visszaélés.

(Magyar Hirlap)