Már nem szabadulhatnak meg testőreiktől a közjogi méltóságok<br/>

Módosult a Köztársasági Őrezredre vonatkozó jogszabály, ennek értelmében állandó védelemben részesülő személy lett a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Januártól a kormányőrség vigyáz a titkos állami és honvédségi vezetési rendszer létesítményeire - az atombunkerekre - és az Állami Számvevőszékre is. A rendelet a jövőben nem teszi lehetővé, hogy a legfőbb közjogi méltóságok magánprogramjaik idejére lemondjanak a testőrségről. A jelenleg mintegy kétezer főt foglalkoztató Köztársasági Őrezred 2000-ben 3,2 milliárd forintból gazdálkodik. A megnövekedett feladatokhoz a központi költségvetés többletfinanszírozást biztosít a kormányőrség számára.

A kormány módosította a közjogi méltóságok és egyes létesítmények védelmének szabályait. A jogszabály bővítette a védett vezetők és objektumok körét. Míg a Horn-kormány idején 5 személy és 8 középület kapott állandó védelmet, ma 7 vezető, valamint 11 "nyílt" és néhány - a nyilvánosság előtt ismeretlen számú - titkos létesítményt őriz a kormányőrség. Ez év elejétől bővült azon munkahelyek, állandó és ideiglenes szálláshelyek köre is, amelyeket korábban csupán technikai védelemmel láttak el, ma már állandó őrséggel is biztosítják.

Korábban a védelem csupán az illető személyiség testi épségére, valamint munkahelye, lakása vagy egyéb tartózkodási helye technikai eszközzel biztosított védelmére terjedt ki. Januártól a védett személyek minden "előfordulási helyét" őrszemélyzettel is óvja a rendőrség.

Eddig a védett személy - magánprogramjai idejére - a személyvédelemről lemondhatott. Jelenleg csupán az állandó biztosítás "egyes elemeiről" mondhat le, de például a hivatásos sofőrről nem, még saját autóját sem vezetheti. Egy, a Népszavától névtelenséget kérő egykori biztonsági tiszt erről így nyilatkozott: - Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy ország legfontosabb vezetői, akár belföldön, akár külföldön, teljesen eltűnhetnek a biztonsági szervek látóköréből. A nyílt jelenlét helyett ilyenkor "más módon" kell szavatolniuk a védett személy biztonságát. Míg a rendelet értelmében a személyvédelemért felelős parancsnok biztonsági szempontból korábban mindössze véleményezte a "főnök" programját, e jogkörét kiterjesztették.

A kiterjesztett jogkör szerint a személyi védelemért felelős parancsnok "véleményét a program szervezéséért felelős szervezetek, szervek, személyek kötelesek figyelembe venni".

Szikinger István alkotmányjogász úgy látja, a rendelet e szakasza jó példája a rendőri hatalom előtérbe kerülésének, a ködös fogalmazás - "köteles figyelembe venni" - azonban elrejti, hogy ezzel voltaképpen a rendőrség mondhatja meg, mit tehet a miniszter.

A rendelet egyik új eleme az országos rendőrfőkapitány jogává teszi, hogy elrendelhesse a köztársasági elnök, illetve miniszterelnök feleségének védelmét. Erre akkor lehet szüksége, ha a házastárs politikai jellegű eseményen vagy úgynevezett "feleségprogramokon" vesz részt.

Az őrezred által folyamatosan őrzött létesítmények mellé felkerült a listára a Szent Korona és a koronázási jelvények tárlója is.

Meglepő, hogy a honvédség kezelésében lévő és korábban a katonák által őrzött-védett, szigorúan titkos kormányzati és katonai vezetési pontok is a Köztársasági Őrezred "védőszárnyai" alá kerültek. Mint a honvédelmi tárca illetékesétől a lap megtudta, a honvédség szerkezetátalakítása, "profiltisztítása" kapcsán került a - köznyelven csak atombunkereknek nevezett - létesítmények őrzése a rendőrséghez. A háborús helyzetre kiépített vezetési pontok száma, elhelyezkedése és a velük kapcsolatos minden adat államtitok.

A jelenleg mintegy kétezer főt foglalkoztató Köztársasági Őrezred 2000-ben 3,2 milliárd forintból gazdálkodik, ám, mint azt Jenei Zoltán ezredes, az ORFK gazdasági főigazgatója a Népszavának elmondta, a megnövekedett feladatokhoz a központi költségvetés többletfinanszírozást biztosít a kormányőrség számára. Ebből létszámfejlesztést és más kiadásokat fedeznek majd. Az őrezred – a rendeletmódosításra hivatkozva - már vásárolt is négy darab luxusterepjárót is, bruttó 71 millió forint értékben.

Védett vezetők

Magyar Köztársaság elnöke,
Magyar Köztársaság miniszterelnöke
Magyar Országgyűlés elnöke
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke
Polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
Legfelsőbb Bíróság elnöke
Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Igazságügy-miniszter (ideiglenes védelem)
(A Horn-kormány idején is védett vezetők)

Őrzött létesítmények és értékek

Országház
Országgyűlés Irodaháza
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának épülete
Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának épülete
Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségének épülete
Belügyminisztérium központi épülete
Külügyminisztérium központi épületei
Információs Hivatal (a hírszerzés) központi épülete
Úgynevezett "K" vezetési rendszer létesítményei, azaz a titkos katonai irányítási pontok
Budapesti Béla király úti kormányvendégház területe
Szent Korona és a koronázási jelvények
Állami Számvevőszék központi épülete
(A Horn-kormány alatt is őrzött objektumok)

Az elmúlt esztendőben a védett személyek hivatalos programjai során szükséges egészségügyi ellátásáról is hatályba lépett egy jogszabály - az egészségügyi miniszter rendelete. Eszerint azon rendezvények helyszínén, ahol védett vezető is megjelenik, rohamkocsi felszereltségű mentőautónak kell készenlétben állnia, illetve egészségügyi készültséget kell tartani. Emellett a területileg érintett egészségügyi intézmény kijelölt osztályán ügyeletet szervezni. A rohamkocsit a kormányőrség adja, ha azonban ennek valamilyen akadálya lenne, a budapesti honvédkórház mentőrészlege, s csak harmadsorban az Országos Mentőszolgálat illetékes a mozgóőrség biztosítására.

A védett személy egészségügyi ellátásának adatai állam-, illetve szolgálati titoknak minősülnek. Ha a politikus baleset vagy betegség miatt akaratnyilvánításra képtelen, még a közvetlen hozzátartozók is csak akkor kaphatnak tájékoztatást állapotáról a kezelőorvostól, ha ahhoz a testőr hozzájárult.

Utóbbi rendelkezés Szikinger István szerint nyilvánvalóan alkotmánysértő, hiszen éppen azok jogait csorbítja, akik az akaratnyilvánításra képtelen beteg helyett egyébként is dönteni jogosultak. Elképzelhetetlen, hogy egy rendőrtiszt megakadályozhassa: a politikus felesége megtudja, milyen állapotban van a férje.

Az egészségügyi miniszter az ország 156 kórházából 41 olyat jelölt ki, amelyek elhelyezkedésük, biztonságuk és felszereltségük révén alkalmasak a fontos emberek ellátására. A védett személyeket csak ezekbe szállíthatják a mentők.

Veress Jenő

(Népszava)