Az Egészségügyi Minisztérium felmérést készített arról, hogy mennyire elégedettek a betegek a kórházi ellátással. Az ország 102 kórházában közel 12 ezer beteget kérdeztek ki az ellátás színvonaláról. A megkérdezettek több mint 97 százaléka azt állította, hogy elégedett az adott kórház szolgáltatásával. Mindössze 2,3 százalékuknak akadt valamilyen problémája az ellátással. A betegek mindössze 12 százaléka kevesli az időt és a figyelmet, amit egy orvos rászán, és csak 26 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem mindig kapja meg a megfelelő gyógyszert. Akadt olyan intézmény is, a hatvani Albert Schweitzer Kórház, mellyel 100 százalékos volt az elégedettség.
Az elvárásaikhoz képest nem csalódtak
Tóth Judit, a minisztérium szóvivője elmondta, hogy nagyon meglepte őket a felmérés eredménye. "Valószínűleg azért elégedettek, mert nincsenek elvárásaik és ahhoz képest nem csalódnak" - állítja. A szóvivő szerint Magyarországon mindenki szidja az egészségügyet, de ha meggyógyulnak, akkor rájönnek, hogy mégis elégedettek a kapott szolgáltatással. Nem mellékes az sem, hogy a kérdőíveket a távozásuk előtt töltötték ki a betegek, így véleményükben valószínűleg közrejátszott a gyógyulás és a távozás felett érzett megkönnyebbülés is.
Az általános elégedettségben legrosszabbul a gyerekgyógyászatok, a szülészetek és a pszichiátriák szerepeltek. Tóth Judit szerint azért, mert itt a fiatalabb korosztályok érintettek, akik kritikusabbak, öntudatosabbak és mernek reklamálni. A felmérés eredményeit nem verte nagy dobra a tárca. "Amikor az egész ország az egészségügytől hangos, sztrájkok vannak, elcserélt beteg Szegeden, nem szerencsés kiállni, hogy itt egy felmérés, amiből kiderül, hogy tulajdonképpen minden rendben van" - fogalmazott a szóvivő.
Körül sem mernek nézni a műtőben
Jakabovics Ferencné, a 100 százalékos elégedettséget produkáló Albert Schweitzer Kórház ápolási igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a hatvani intézmény azért szerepelt olyan jól a felmérésen, mert ők már 2001. januárjától készítenek hasonló vizsgálatokat házon belül. Minden távozó beteget, akár a járó, akár a fekvőbeteg rendelésen vett részt, kikérdeznek az ápolás, a tájékoztatás és az élelmezés színvonaláról. A gyerekosztályt sem hagyják ki a felmérésből: a kisgyerekek nevében szüleik, a kamaszok pedig maguk töltik ki a kérdőíveket. A tapasztalatokat negyedévente összegzik, és amin tudnak, változtatnak. "Végülis ez egy szolgáltatás, ki kell elégítenünk a betegek igényeit" - állítja az ápolási igazgató. Így teljesítették azt a kérést is, hogy a reggelit és a vacsorát ne kézzel osszák ki a nővérek, mert a betegek ezt nem találták elég higiénikusnak, hanem előre lefóliázott csomagokat kapjanak.
Jakabovics Ferencné szerint azért fontosak a kérdőívek, mert a dolgozók, akik minden nap látják a kórházi állapotokat, elsiklanak bizonyos dolgok felett, amire a betegek felhívhatják a figyelmüket. Az ápolási igazgató az országos vizsgálat jó eredménye és a kórházak rossz anyagi körülményei között nem lát ellentmondást. Szerinte a betegeknek sokkal jobban számít, hogy az orvosok, az ápolók milyen hangnemben beszélnek velük, hogyan tájékoztatják őket, mint az, hogy milyen a műszerezettség. "A betegek nehezen tudják megítélni, mondjuk egy műtő állapotát, amikor ijedtükben szét se mernek nézni" - fogalmazott.
Mivel az Albert Schweitzer Kórházzal a betegek 100 százaléka elégedett volt, nem véletlen, hogy ők rögtön nyilvánosságra hozták az eredményt. "El akartuk mondani, hogy a kórház megmérettetett és országosan is nagyon jól szerepelt" - mondja Jakabovics Ferencné.