Nem hasznosulnak kellő mértékben a kutatás-fejlesztést (K+F) célzó állami támogatások, és lassú a tudásáramlás a költségvetési kutatóhelyek és a vállalkozások között - állapította meg az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ honlapján olvasható jelentés összefoglalója szerint a számvevőszék először végezte el a K+F tevékenység állami támogatásának vizsgálatát.
E szerint nem teljesült a 2000. évi kormányzati irányelvekben 2002-re előirányzott 1,5 százalékos GDP-hez mért K+F ráfordítási arány, illetve ennek 50 százalékos vállalkozási részaránya, a vállalkozási szféra alacsony mértékű részvállalása miatt. Az állami támogatás részaránya 59 százalékos volt.
A számvevőszék innovációpolitikai stratégia kidolgozását, a K+F tevékenység kormányzati feladatainak teljes körű áttekintését javasolta a kormánynak a finanszírozási mechanizmus felülvizsgálatával együtt. Az ellenőrzés megállapításai alapján jogszabályi változtatásokra is szükség van a K+F eredmények jobb hasznosulása érdekében.
Az ÁSZ a K+F állami irányítása, koordinációja szempontjából fontos, de nem elégséges előrelépésnek tartja, hogy 2004. január 1-jén a kormányzati feladatok összefogására megalakult a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. A hivatal feladat- és hatásköre ugyanis nem terjed ki az alapkutatással összefüggő állami feladatokra, és nem érinti az akadémiai törvényben szabályozott szervezetek funkcióit sem.
A számvevőszék hiányosságnak tartja, hogy a K+F tevékenység egészét nem szabályozza törvény, csak kormányzati irányelv és a kormányprogramok célkitűzései. Az ellenőrzés szerint az ösztönző törvényi rendelkezések hiánya is hozzájárult az állami támogatás nem kellő hasznosulásához, a költségvetési kutatóhelyek és a vállalkozások közötti lassú tudásáramláshoz.
A kutatási programok eredményességét tekintve az ÁSZ ugyanakkor megállapította: a vizsgált 33 befejezett projektnél 7 új termék és 5 új eljárás jött létre, ami átlagon felüli, 36 százalékos eredményességet tükröz.