Kulcsár Attila a gyerekek példaképe

Bankár, sztárügyvéd vagy plasztikai sebész akar lenni a legtöbb gyerek - derül ki egy Somogy megyében, 8-14 évesek körében zajló felmérésből. Sokan egyáltalán nem akarnak dolgozni, és szinte senki nem menne pincérnek, benzinkutasnak vagy tanárnak, mert ezeket a foglalkozásokat megalázónak tartják. A gyerekek szerint nem tanulni kell, hanem jó kapcsolatokat építeni, ahogy a milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila is tette.

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa, Tóth Istvánné már hat éve vezet egy kutatást 8-14 éves gyerekek körében. A folyamatosan zajló felmérés első körében az erkölcsről, hitről kérdezgették a diákokat, legutóbb pedig a munkáról. Tóth Istvánné az [origo]-nak elmondta, a gyerekek többsége úgy véli, hogy nem diplomák, hanem jó kapcsolatok kellenek a boldoguláshoz. A kutatásban ugyan kizárólag Somogy megyei gyerekek vesznek részt, de az adjunktus szerint hasonló eredményre jutnának az ország más pontjain is.

A kapcsolati tőke fontosságára a diákok példának hozták a milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attilát, aki komolyabb végzettség nélkül lett vezető az ország egyik legnagyobb bankjánál, illetve annak brókercégénél. Az adjunktus elmondta, a gyerekek meglepően részletesen ismerték Kulcsár ügyét, és azt mondták, hogy nem kell őt elítélni, mert ő legalább megtalálta a pénzszerzés egy módját, és jó anyagi körülményeket teremtett magának. Az általános iskolás diákok megjegyezték azt is, hogy az exbróker szerintük úgyis meg fogja úszni súlyosabb büntetés nélkül.

A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb gyerek bankár, sztárügyvéd, építési vállalkozó vagy plasztikai sebész szeretne lenni. Érdekes ugyanakkor, hogy csak a plasztikai sebészet érdekli őket, az egyéb sebészi pályák már nem - mondta Tóth Istvánné. Az alsó tagozatosok között még vannak néhányan, akik óvónőnek vagy tanárnak mennének, 13-14 éves korukra azonban már ők is meggondolják magukat. Ebbe egyrészt a szülői hatások játszanak bele, másrészt a gyerekek rossz tapasztalatai. Többen beszámoltak ugyanis olyan esetekről, hogy szülők pofoztak meg tanárokat, márpedig ők nem szeretnének ilyet átélni.

A fizikai munka sem vonzza a gyerekeket, a különböző szolgáltató állásokat pedig egész egyszerűen megalázónak tartják. Így nem mennének el például pincérnek se, legfeljebb külföldre. Pár éve a benzinkutas munka még vonzónak számított, a felmérésben részt vevő gyerekek azonban már nem akarnának ilyen munkát. Ahogy egyik diák megfogalmazta, a kútkezelőknek "hülye aranyifjak dirigálnak a tízmilliós terepjáróikból", és ő ezt nem bírná ki.

A felmérésben részt vevő gyerekek nagyjából 20 százaléka semmilyen munkát nem szeretne végezni felnőtt korában. Főleg a munkanélküli szülők gyerekei vélekednek így, de a jól menő vállalkozók gyerekei közül is többen mondták ezt. Utóbbiak szerint ugyanis a szüleik kerestek már annyi pénzt, hogy nekik soha az életben ne kelljen dolgozniuk.

Tóth Istvánné főiskolai hallgatóival közösen végzi a kutatást. A gyerekekkel nem iskolai körülmények között, hanem nyári táborokban, illetve évközben délutánonként, napköziben vagy éppen fagylaltozás közben beszélgetnek. Az adjunktus szerint a diákok ugyanis így sokkal őszintébben beszélnek, mint ha egy osztályteremben kérdeznék őket a tanárok. A felmérésben jelenleg közel 260 Somogy megyei diák vesz részt. Arra külön figyelnek, hogy különböző családi háttérrel rendelkezzenek a gyerekek, illetve hogy legyenek köztük városiak és falusiak egyaránt.

A kutatás eredményeit hamarosan egy kiadványban is közzéteszik, és az egyetemen kétévente - legközelebb jövőre - tartanak egy erkölcsfilozófiai konferenciát is, ahol szintén beszámolnak az eredményekről.