Kiss Péter: honnan jön és mit akar?

Kiss Péter a szocialista párt legegyenletesebben emelkedő politikusa volt az elmúlt évtizedben. Pályájában törés sosem volt, jó tempóban lépkedett egyre feljebb.

Kiss Péter 1992-ben lett országgyűlési képviselő, de igazán csak 1994-ben országosan ismert politikus. A pártban már akkor mindenki úgy beszélt róla, mint aki még sokra viszi (bár miniszterelnöknek azért nem sokan tippelték volna). Kiss ekkoriban a BIT (Baloldali Ifjúsági Társulás) elnöke volt. Ez a szervezet az MSZP ifjúsági mozgalmának szerepét töltötte be. Sokszor hasonlították az állampárt ifjúsági szervezetéhez, a KISZ-hez, ám ezt a vezetők általában dühösen visszautasították. Alapja a hasonlításnak az volt, hogy az akkor vezetők közül sokan néhány évvel korábban még a KISZ-ben voltak aktívak. Kiss maga a KISZ budapesti bizottságának első titkára volt 1987 és 1989 között.

Az MSZP és a BIT az 1994-es választások előtt "szövetséget" kötött, fel sem merülhetett, hogy a BIT más polikai alakulattal működne együtt (a BIT központi irodája is az MSZP székházának szomszédságában volt). A BIT akkori vezetői ma már többnyire a szocialisták élvonalbeli politikusai: Kiss Péteren kívül Molnár Gyula XI. kerületi polgármester, Bakonyi Tibor, az ifjúsági és sportbizottság elnöke, Varjú László, a parlamenti frakció igazgatója, vagy Tóbiás József, a párt EU-kampányának irányítója, illetve Boldvai László volt pártpénztárnok, a Tocsik-ügy egykori vádlottja is BIT-es volt (Tóbiás egy generációval később került csak az Országgyűlésbe). A BIT-ben indult Schmuck Andor pályája is, aki első minisztersége során Kiss Péter kabinetfőnöke is volt.

Az 1994-es választási együttműködés keretében 18 BIT-es jelölt került akkor az Országgyűlésbe, akik külön munkacsoportként működtek a frakcióban, Kiss Péter vezetésével. Az azonban hamar kiderült, hogy Kiss Péter messze a legtöbbre hivatott és a legnagyobb ambíciókkal rendelkező a társaságból, és jóval gyorsabban is haladt előre karrierje a többiekénél.

Másfél évvel a Horn-kormány megalakulása után, 1995 végén, Kósáné Kovács Magda lemondását követően Kiss Péter lett a munkaügyi miniszter, s ő is maradt a ciklus végéig. A választások elvesztése után Kiss tekintélye a párton belül nőtt, és a tisztújításon ügyvezető alelnökké - gyakorlatilag a párt második emberévé - választották. Ebben a pozícióban korábban nem egy, nagy ambíciókkal bíró fiatal politikus megbukott: Szekeres Imre, de különösen Csintalan Sándor nem könyvelhette el egyértelmű sikerként az itt eltöltött időszakot. Kiss sem alkotott maradandót, de pályája nem tört meg. A Medgyessy-kormányban Kiss ismét a most már foglalkoztatásinak nevezett miniszteri tárcát kapta meg. Kevesebb mint egy évvel később lett kancelláriaminiszter: a pártonkívüli Kiss Elemér távozása után fontos változás volt a kabinetben, hogy az egyik legbefolyásosabb posztot immár a párt egyik legbefolyásosabb vezetője kapta.

Kiss Péter politikai profilja talányos. Miniszterként, de jóformán országos politikusi pályafutása alatt végig kerülte az ideológia jellegű üzeneteket. Sosem tartozott azok közé, akik részt vettek a napi nyilatkozatháborúkban. Nehéz lenne felidézni átfogó politikai programot sejtető megnyilatkozását. Az őt ismerők afféle "megcsinálóembernek" tartják, profi apparátusi vezetőnek, akit nem az elvek érdekelnek, hanem a gyakorlat és a végrehajtás.

Ugyanakkor fontos, hogy Kiss hosszú idő óta az MSZP Baloldali Tömörülésének tagja, s egy ideje vezetője. Ez a párt legbalodalibb platformja, alelnöke többek között Krausz Tamás történész, Hámori Csaba, a KISZ utolsó főtitkára, Márkus Imre volt vasutas-szakszervezeti vezető. Klasszikusan politikai-ideológiai nyilatkozatokat Kiss a Baloldali Tömörülés rendezvényein tesz. "A szegénység továbbra is szabadságot korlátozó a legnagyobb momentum Magyarországon" - nyitotta meg a szervezet ülését idén januárban Kiss Péter. "Veszélyes a társadalomra nézve az a zsákutcás irány (...), amelyben a jobboldal, a jobbközép integrálja a radikalizmust. A jobboldali radikalizmus hívei Lovastól Bencsikig, Áderen és Kövéren át bizony ott ülnek az ellenzék vezérének beszédei alatt a hallgatóságban. És ha ez így igaz, akkor van veszély, amelyet el kell hárítani, és van tétje az európa parlamenti választásnak", mondta márciusban a szervezet egyik rendezvényén, az egyik ritka alkalommal, amikor konkrétan az ellenzékről ejtett szót.

A tömörülés rendezvényein elmondott beszédei azt teszik egyértelművé: a szegényekről való - rászorultsági elvű - állami gondoskodást nagyon fontosnak tartja, Medgyessynél várhatóan szorosabban (talán a Horn-kormány időszakához hasonlóan) működne együtt a szakszervezetekkel, kiemelt célnak tartja a munkahelyteremtést, a nyugdíjak emelkedését és a társadalombiztosítás átláthatóságát, illetve működőképességének fenntartását. Az ellenzéket bár nem szíveli, általában is igyekszik kerülni a retorikai jellegű konfliktusokat és nyilatkozatháborúkat, s pragmatikusan szemléli a politikai csatározásokat.

Kiss stílusa kifejezetten barátkozó, kedélyes, de érezhető benne némi távolságtartás, bizalmatlanság is. Szóhasználata gyakran bürokratikus, apparátusi stílusú, de előadásmódja valamelyest oldja a mondatok merevségét. Általában közvetlen, de nem könnyen oldódó ember. Modorán, viselkedésén az elmúlt években nem sokat változtattak az általa betöltött egyre magasabb pozíciók.

Kiss Péter 45 éves, Celldömölkön született, de hosszú ideje Budapesten él. Egy lánya van. Országgyűlési képviselőként eddig mindig a rákospalota-újpesti körzetben indult, s mindhárom alkalommal nyert is.