Olvasás helyett szépítkeznek a magyar kamaszok

A magyar lányok nagy részének legjellemzőbb szabadidős tevékenysége a szépítkezés. A fiúk számítógépes játékokat játszanak és bulizni járnak a legszívesebben. A biztosan továbbtanuló diákok harmada soha nem jár színházba, ötödük pedig soha nem vesz a kezébe könyvet - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat több mint 34 ezer biztosan továbbtanuló diákot érintő felméréséből.

A Felvételi Információs Szolgálat 655 középiskolában több mint 34 ezer biztosan továbbtanuló 10-12. évfolyamos diákot kérdezett többek között arról, hogy mivel töltik a szabadidejüket, mennyit olvasnak, sportolnak, mi jelenti számukra a kikapcsolódást.

A kutatás eredményei szerint a magyar diákok legszívesebben zenét hallgatnak, vagy a barátaikkal töltik az idejüket. Ezt a tévénézés és a videózás követi. A lányok nagy részének legjellemzőbb szabadidős tevékenysége a szépítkezés. Ez az összesítésben is elöl, az ötödik helyen végzett, kicsivel a semmittevés mint kedvenc szabadidős tevékenység előtt. Népszerűtlen az olvasás, különösen, ha könyvekről van szó, és a színházba járás. A biztosan továbbtanuló diákok harmada soha nem jár színházba, ötödük pedig soha nem vesz a kezébe könyvet. Többségük könnyűzenei koncertekre sem jár, és moziba is csak havonta egyszer vagy még annál is ritkábban jut el.

Az, hogy mennyi időt töltenek a családjukkal, a felmérés szerint elsősorban attól függ, hogy hol élnek. A budapestiek sokkal kevesebbet vannak együtt a szüleikkel és a testvéreikkel, mint a vidékiek. A 16-18 évesek több mint húsz százaléka mindössze heti egyszer-kétszer tölt otthon hosszabb időt a családjával. A lányok többet vannak otthon, mint a fiúk, mert kedvenc "hobbijaik", a szépítkezés és a magazinok olvasgatása otthon is űzhetők. A fiúk többet járnak bulizni, ezenkívül az autóvezetés és a számítógépes játékok jelentenek nekik kikapcsolódást.

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mennyire érdekli a középiskolásokat a környezetük, mennyire szeretnének változtatni a dolgokon. A kisebb településen élő diákok valamivel gyakrabban foglalkoznak civil szervezetek keretén belül egy-egy számukra fontos üggyel, de a diákok közel felében még meg sem fordult a gondolat, hogy tagja legyen valamely szervezetnek. A fiúkat, legalábbis elmondásuk szerint, egy kicsit jobban érdeklik a társadalmi szervezetek, mint a lányokat.

A középiskolásoknak mindössze 28 százaléka sportol valamit naponta. A többség azt állítja, hogy egyszerűen nem jut ideje a mozgásra, így havonta csak egyszer-kétszer vagy még ritkábban sportol. A végzős évfolyamosok még kevesebb szabadidővel rendelkeznek, így nemcsak a sportra, de a barátaikra és a hobbijaikra is sokkal kevesebb idejük jut, mint a 16-17 éveseknek. Elmondásuk szerint a továbbtanulás miatt megnövekedő iskolai elfoglaltságaik miatt nem jut idejük semmire.