A vád szerint a Magyar Úttörők Szövetsége ügyvezető elnöke mintegy 82 millió forint vagyoni hátrányt okozott azzal, hogy 1999-ben 14,2 millió forintért adta el a szervezet csillebérci táborának területén fekvő 96,8 millió forint értékű ingatlant. A Fővárosi Főügyészség által emelt vád szerint Rácz Péter szándékosan értékesítette valódi értékénél jóval alacsonyabb áron az ingatlant. Az adásvételi szerződést Rácz Péter írta alá az úttörőszövetség vezetése többségükben pedagógus végzettségű, kellő szakértelemmel nem rendelkező tagjainak felhatalmazásával.
A valóságos piaci viszonyokat tekintve reális áron adtuk el a csillebérci vadászházat - állította Rácz Péter, aki ezt azzal próbálta ezt alátámasztani, hogy korábban felbecsültették az egész tábort, amelyet - visszaosztva - négyzetméterenként 4 ezer forintra értékelt egy neves cég. "Ezt beszoroztuk a vadászházhoz tartozó területtel, így jött ki a 14 millió forintos vételár" - mondta az úttörővezető, hozzátéve, hogy a ház romos, lakatlan volt akkor. Ennyire becsülte az általa felkért ingatlanbecslő is (őt ezért bűnsegédként vádolják az ügyben). "Örültünk, hogy akadt végre vevő, mert évek óta hiába kínáltuk a tábor bizonyos részeit eladásra" - jelentette ki. "Az érdeklődőknek ugyanis nem tetszett, hogy a közelben egy kutatóreaktor van, riasztották őket a tisztázatlan tulajdonviszonyok, és az önkormányzat magatartása sem volt vevőcsalogató" - érvelt a főúttörő.
Az úttörőszövetség pénzügyi problémáival magyarázta Rácz Péter, hogy miért kellett eladni az ingatlanrészt. "A Konzumbanknál lejáró hitelünket csak úgy lehetett meghosszabbítani, ha 50-70 millió forintot törlesztünk az adósságból" - mondta az úttörővezető, aki hozzátette, hogy a vadászház értékesítéséből befolyt összeget erre fordították. "A szorító kényszer hatása alatt próbáltuk megtalálni a megoldást, megőrizni a működőképességet" - összegezte Rácz Péter.
A tárgyaláson Rácz Péter bírói kérdésre elmondta, hogy az ingatlan 1999 márciusi értékesítését követő hónapban a vásárló Bau-bérc Kft. 50 százalékos tulajdonosa lett unokatestvére, a másik 50 százalékos tulajdonrészt pedig egy kínai állampolgár szerezte meg. Arra a bírói kérdésre, hogy mindez puszta véletlen-e, Rácz Péter azt mondta: nem működött közre rokona tulajdonszerzésében, a másik újdonsült tulajdonosról pedig egyáltalán nem tudott semmit. A bíróság felvetette: miután az úttörők szövetségét állandóan támadások érték, nem gondolta-e Rácz Péter, hogy a történtek erre újabb alapot adhatnak? "Mindenkinek meglódul a fantáziája, Joszip Tot és Kaja Ibrahim óta ez elég gyanús" - jegyezte meg a bíró. Rácz Péter erre annyit válaszolt: akkoriban "ezer más dologgal voltam elfoglalva".
Bírói kérdésre Rácz Péter elmondta azt is, hogy miután a Bau-bérc Kft. megvette az épületet, az úttörőszövetségtől kapott tervek alapján felújíttatta, és azóta a szövetség bérli. Többek között Rácz Péter is ott tölti idejét, amikor a szervezet ügyeit intézi, hetente általában 3-4 napot. Rácz Péter szerint körültekintő, felelős és jó döntés született az ingatlan értékesítésekor.
A büntetőperben, az ingatlanszakértők és a tanúk meghallgatása után, várhatóan októberben hirdeti ki elsőfokú ítéletét a bíróság.
A büntetőeljárás nem sokkal a legutóbbi országgyűlési választások előtt kezdődött. Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő 2002 februárjában a Fidelitas alelnökeként feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával a csillebérci vadászház ügyében. Rogán Antal feljelentése szerint a Rácz Péter által megtévesztett Magyar Úttörők Szövetségének vezetése 1999 márciusában jóval áron alul, 94 millió forint helyett 15 millió forintért adta el az épületet a Bau-bérc Kft.-nek.
Ismeretlen tettes ellen nyomozás indult, de miután a hatóságok nem állapítottak meg bűncselekményt, 2002 decemberében megszüntették az eljárást. Rogán Antal azonban megpanaszolta a nyomozás megszüntetését. A Fővárosi Főügyészség ennek helyt adott, és 2003. január 30-án utasította a rendőrséget a pótnyomozásra, melynek határidejét utóbb meg is hosszabbították. Rácz Pétert 2003 márciusában gyanúsította meg a rendőrség. Az ügyvezető elnök a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be, és az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Tavaly augusztusban emelt vádat ellene a Fővárosi Főügyészség.