"Alkotmányos követelmény, hogy a képviselői felelősségmentesség kiterjedjen az országgyűlési képviselőnek a képviselőtársát, más közhatalmat gyakorló személyt vagy közszereplő politikust érintő - a közügyek megvitatásával kapcsolatos - értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására. A parlamentáris demokrácia nem képzelhető el a képviselői felszólalások szabadsága nélkül. Az országgyűlési képviselők politikai véleménynyilvánításával szemben azonban mérlegelendő a magánszféra védelme, amelyet megbízatásuk gyakorlása során a képviselőknek is tiszteletben kell tartaniuk" - áll az Alkotmánybíróság közleményében.
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntésével elutasította az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvénynek a képviselői felelősségmentességre vonatkozó részét kifogásoló utólagos normakontrollra vonatkozó indítványt.
Az említett szövegrész szerint "a képviselő és a volt képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre leadott szavazat, továbbá a megbízatásának gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári felelősségére."
"A képviselői immunitásnak a jogállási törvény 4. paragrafusába foglalt becsületvédő korlátai azonban, amennyiben azok nem a határozatban foglalt alkotmányos tartalommal érvényesülnek, alkalmasak arra, hogy az országgyűlési képviselőt elriasszák az adott közérdekű információ közzétételétől, és lehetővé teszik a parlamenti képviselők olyan cselekmények miatti büntetőjogi, illetve szabálysértési eljárásban történő felelősségre vonását, amelyek alkotmányos védelemben részesülnek" - áll az Alkotmánybíróság döntéséről szóló közleményben.