A szennyező gyáraknak kedvez a minisztériumi tervezet

Nem visszafogja, hanem még tovább növeli a gyárak károsanyag-kibocsátását az a tervezet, amelyet jövő héten tárgyal majd a kormány - állítja egy környezetvédő szervezet. A hazai gyáraknak egy uniós irányelv értelmében 2012-ig hat százalékkal kell csökkenteniük szén-dioxid-kibocsátásukat, azonban a tervezet szerint nem a mostani 80 millió, hanem az 1985-ös 110 millió tonnás szinthez képest. Ráadásul az elképzelések szerint azok az uniós gyárak, amelyek a megengedettnél kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, eladhatják a fennmaradó mennyiséget a kvótát átlépő ipari létesítményeknek. A zöldek szerint így csak a szennyezők pénztárcájának vastagsága szab majd határt a füstölésnek.

Fél éve késik Magyarország az ipari létesítmények szén-dioxid-kibocsátását szabályzó terv elkészítésével. A késlekedés oka: elhúzódtak az erőművekkel és ipari létesítményekkel folytatott tárgyalások. A gazdasági és a környezetvédelmi tárca által vezetett egyeztetések szerdán zárultak le, a kormány valószínűleg október 6-i ülésén vitatja meg a tervezetet, ami október 19-én kerülhet az Európai Bizottság elé, amelynek szintén rá kell bólintania az elképzelésekre.

A tervnek azt kell meghatároznia, hogy a hazai cégek éves szinten mennyi szén-dioxidot bocsáthatnak ki. A szabályozásra azért van szükség, mert az üvegházhatásért felelős gázok, ezen belül is főként a szén-dioxid kibocsátásának visszafogását előíró kiotói jegyzőkönyv ugyan nem lépett érvénybe, az EU mégis vállalta, hogy 2012-ig nyolc százalékkal visszafogja gyárkéményeinek füstjét. Ennek jegyében fogadták el tavaly Brüsszelben a kibocsátást csökkentő irányelvet, amelynek 2005. január 1. után kell életbe lépnie az összes tagállamban.

A tervezet értelmében január elsejétől a magyarországi gyárak és erőművek csak engedéllyel bocsáthatnak ki szén-dioxidot, ráadásul azt is szabályozzák majd, hogy mekkora mennyiséget. A kvótákat a gazdasági tárca egy szakértői tanulmány alapján osztja szét. Felmérték, hogy 2012-ig évente mekkora kibocsátásra lehet számítani, ennek alapján osztották szét a kvótákat előbb a különböző ipari ágazatok (cement-, mész- acél-, üveg és papíripar), majd pedig ezen belül az egyes ipari létesítmények között. A kvótarendszer körülbelül 260 hazai üzemet érint, a kibocsátás kétharmadáért mindössze tíz cég felel, köztük a Mátrai Erőmű Rt., a Dunaferr Rt., az ARS Tisza Erőmű Kft., Dunamenti Erőmű Rt. és a Borsodchem.

"Magyarország éves szinten 80 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki, ebből 30 millió tonnáért felelősek az erőművek és ipari cégek, a többit a háztartások és gépjárművek eregetik ki" - magyarázta az [origo]-nak Bart István. A gazdasági tárca főosztályvezetője elmondta: egyszerűbb az ipari kibocsátást korlátozni, mivel az jóval kevesebb létesítményt érint.

A kormány a tervezet szerint az ipari létesítmények üzleti törekvéseit kihasználva próbálja visszafogni a füstölést, mégpedig úgy, hogy a cégek a számukra előírt kvótákkal szabadon kereskedhetnek. Ha egy vállalat a megengedett értéknél kevesebb káros anyagot bocsát ki, akkor a fennmaradó mennyiséget értékesítheti. Ezt azok a cégek vásárolhatják meg, amelyek esetleg túllépik a megengedett értéket. A kvóták árát a kereslet-kínálat határozza majd meg, értékesítésükre akár szén-dioxid-tőzsde is létrejöhet Bart szerint.

Problémát jelent ugyanakkor, hogy a nagy és nyeresegés vállalatok szén-dioxid-kibocsátásának csak pénztárcájuk nagysága és a ki nem használt, ezért megvásárolható kvóta szab majd határt. "A Mátrai Erőmű Rt.-nek biztos, hogy nem marad eladható kvótája, a cég célja, hogy a lehető legtöbb villamos áramat termelje a hazai piacon" - jelentette ki az [origo]-nak az évente 6 millió tonna szén-dioxiddal legnagyobb hazai kibocsátónak számító erőmű elnöke. Valaska József szerint egyelőre túl korai a szén-dioxid-kereskedelemről beszélni, elképzelhető viszont, hogy az erőmű vásárol majd kvótát.

A koncepciót bírálja az Energia Klub. Kardos Péter, a környezetvédő civil szervezet munkatársa szerint a legnagyobb probléma, hogy a tervezetben nincs fékező mechanizmus, épp ellenkezőleg, minden ipari létesítmény annyit füstölhet, amennyit akar. A kvótarendszer hatékonyságát megkérdőjelezi az is, hogy Magyarországnak csak 6 százalékot lefaragnia szén-dioxid-kibocsátásából 2012-ig. Ez elmarad a többi uniós ország által vállalt 8 százalékos csökkentéstől.

Ráadásul a magyar vállalatoknak az 1985-ös adatokhoz képest kell csökkenteniük a károsanyag-kibocsátást. Ekkor azonban még csúcson pörgött az ipar, és éves szinten 110 millió tonna gázt termeltek a hazai vállalatok. Ez több, mint a jelenlegi 80 millió tonnás füstölés és még inkább meghaladja az 1990-es szintet, amelyet eredetileg akartak alapul venni az uniós szabályozásnál. Kardos szerint Magyarország azzal az érvvel úszta meg a szigorúbb kvóták bevezetését, hogy a rendszerváltás éveiben az ipari termelés és ezzel együtt a szén-dioxid kibocsátása is jelentősen csökkent. Az Energia Klub munkatársa szerint azonban a kevésbé szigorú keretszámok azt eredményezik majd, hogy a gyárak teljesítményük visszafogása nélkül füstölhetnek.

Szabó András