Már a főváros is beleszól a zsidónegyed sorsába

A világörökség zónáját képező régi pesti zsidónegyed rendezésének ügyében már a főváros is hallatja hangját. A főváros közvetítő szerepre vállalkozik a terület rehabilitációjában a házak bontását ellenző civil mozgalom és az átalakítást szorgalmazó hetedik kerületi önkormányzat között - derült ki egy hétfőn, a Szimplakertben tartott sajtótájékoztatón. Bár a nyilvánosság előtt legalább három hónapja éles vita zajlik a kérdésben, a fővárosi önkormányzat eddig nem szólalt meg az ügyben.

Forrás: [origo]

A főváros változtatási tilalom elrendelését javasolja a zsidónegyedben, hogy "rehabilitációs akcióterületté" tudják nyilvánítani a területet. Így Demszky Gábor szerint a hetedik kerület 1,4 milliárd forintért pályázhatna a fővárosi költségvetésből, amiből elkezdhetnék a terület rendezését. Az önkormányzat eddig elzárkózott a tilalom elrendelésétől. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azonban ideiglenes műemléki védettség alá helyezte a területet, így az önkormányzatnak le kellett állítania az ott zajló bontási és építési munkálatokat. A főváros kompromisszumra szeretne jutni, "stratégiaváltásról" beszél, és 10-15 éves komplex városrehabilitációs program kidolgozását tervezi. Ez legkorábban az év végén kezdődhet meg, ha sikerül a kerülettel elrendeltetni a tilalmat - derült ki a lepusztult Kazinczy utcai udvaron tartott sajtótájékoztatón.

Az [origo] kérdésére, hogy eddig miért nem hallatta a hangját a főváros az ügyben, Ikvai-Szabó Imre, a fővárosi szociális és lakásügyi bizottság elnöke elmondta, hogy "már volt 10-12 találkozó a kerület és a főváros között az ügyben", és 2002 óta zajlanak a politikai és szakmai egyeztetések is. Szerinte 2004-ben "felgyorsultak az események" a kérdés rendezésében.

Koromzay Annamária, a hetedik kerület SZDSZ-MSZP-es alpolgármestere elmondta, hogy a kerületnek eddig sikerült biztosítania a folyamatosan zajló felújításokhoz a szükséges önrészt, ami alapján pályázott az önkormányzat. Ez ellentétben áll a szocialista polgármester, Hunvald György azon korábbi érvelésével, hogy a kerület azért nem tud pályázni állami pénzekért, mert nem tudja az önrészt kifizetni. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy a hetedik kerület eddig elzárkózott a változtatási tilalom elrendelésétől, hiszen azoktól a külső befektetőktől, akiknek az értékes régi házak bontása és helyükre újak építése az érdeke, jelentős forrásokhoz jutott a kerület. A kerület mindig azzal érvelt, hogy a komfort nélküli házakban lehetelen illetve életveszélyes körülmények között élnek a lakók. Rajk László építész azonban úgy fogalmazott, hogy ha a változtatási tilalmat a hetedik kerület nem rendeli el, akkor "aláírja az épületek halálos ítéletét".