Törvényesek lehetnek az időközi választások

Az Országgyűlés hétfőn a házszabálytól való eltéréssel, nagy többséggel  megszavazta a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. Megszavazták azt is, hogy Szili Katalin házelnök kezdeményezze a törvény sürgős kihirdetését Mádl Ferenc köztársasági elnöknél. Így alkotmányos lehet a két novemberi időközi választás, valamint a decemberre kiírt népszavazás. Ez a törvény rendezi ugyanis a külföldön történő szavazást.

Áder, Kuncze, Lendvai és Herényi Mádlnál

A kormány a múlt héten átdolgozásra visszavonta, majd újra benyújtotta a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a külföldön tartózkodó magyarok is szavazhassanak az országgyűlési választásokon és az országos népszavazásokon. Ez ugyanis az EU-csatlakozás óta alkotmányos előírás. Novemberben két időközi választásra kerül sor, a kórházprivatizációs népszavazást pedig december 5-re írta ki Mádl Ferenc köztársasági elnök.

Az Országgyűlés hétfőn nagy többséggel hozzájárult a házszabálytól való eltéréshez, így ugyanazon az ülésen sor került az együttes általános és részletes vitára, valamint a zárószavazásra is. Egyedül Salamon László fideszes képviselő adott be módosító indítványt. A változtatások elsősorban a szavazás titkosságával kapcsolatban fogalmaztak meg garanciákat.

A képviselők nagy többséggel elfogadták a kormány által is támogatott módosító indítványt, a kétharmados támogatást igénylő törvényjavaslatot pedig végül 312 igen, 17 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el. Az SZDSZ korábbi ígéretéhez híven Kuncze Gábor elnök-frakcióvezetőt és Kovács Kálmán informatikai minisztert kivéve nemmel szavazott. Pettkó András MDF-es képviselő tartózkodott. Nagy többséggel támogatták azt is, hogy Szili Katalin házelnök kezdeményezze Mádlnál a törvény sürgős kihirdetését.

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfő délelőtt fogadta az ügyben a négy parlamenti párt frakcióvezetőjét. A tanácskozást követően egyik fél sem kívánt nyilatkozni az egyeztetésről.

A módosított javaslat értelmében - mely csak átmeneti időre, 2006. március 31-ig érvényes - a külképviseleteken is urnás szavazás lesz. Korábban a kormánypártok az elektronikus szavazást szorgalmazták, ám azt az ellenzék nem támogatta. Az elfogadott törvény szerint a külképviseleteken megfigyelők ellenőrzik a választás tisztaságát. A jelöltet állító szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként - illetve független jelöltként - egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg. Országos népszavazás esetében a kezdeményezést benyújtók egy közös megbízottat, továbbá a kezdeményezés benyújtásában részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egy-egy megbízottat küldhetnek.

Az országgyűlési választások első fordulója előtt 7 nappal kell külföldön szavazni, míg a második fordulót a magyarországival egy napon rendezik. A szavazólapokat a szavazás után 6 nappal bontják fel, és ezt követően állapítja meg az OVB a hivatalos végeredményt.

A házbizottság hétfői ülésén az SZDSZ nevében Pető Iván kijelentette: pártja nem támogatja, mert rossznak tartja a megoldást, és "a Fideszt tartja felelősnek azért, hogy drága megoldás születik".

Rogán Antal fideszes politikus szerint hosszú távon az lenne a megoldás, ha a kormánypártok elmozdulnának attól, hogy megfigyelőknek csak olyan magyar állampolgárt tudnak elfogadni, akiknek szavazati joguk van. Megjegyezte: ha olyan magyar állampolgárokat is elfogadnának, akik külföldön élnek és Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakhellyel, akkor nem lenne probléma.

Pető Iván ugyanakkor élesen bírálta a fideszes indítványt, amely bevonná a választások ellenőrzésébe a választójoggal nem rendelkező magyar állampolgárokat. A képviselő szerint ez elfogadhatatlan lenne, "olyasmit ellenőriznének, amihez nincs joguk".