Öt évet kapott az újszülöttjét eldobó anya

Öt év börtönbüntetéssel sújtották azt a hatgyermekes asszonyt, aki tavaly Diósviszlón hagyta meghalni újszülöttjét. A bíróság nem kapott választ arra, hogy a többi gyerekét gondosan nevelő nő miért titkolta terhességét és a szülés után a csecsemőt miért dobta az emésztőgödörbe.

Jogerősen öt év börtönre ítélte kedden a Baranya Megyei Bíróság azt az asszonyt, aki tavaly Diósviszlón hagyta meghalni újszülöttjét. A 36 éves nő férjével és öt, 4-12 év közötti gyermekével élt együtt diósviszlói házukban. Az anya fogamzásgátlót ritkán szedett, így tavaly újra várandós lett, de nőgyógyászhoz nem fordult, terhességét pedig igyekezett mindenki előtt titokban tartani. Az asszony 2003. október 14-én, a ház melletti mellékhelyiségben egészséges lányt szült, akit azonban rongyokba csavart, majd az emésztőgödörbe dobott. Az anya a szülést követően nem akart orvoshoz fordulni, de erős vérzése miatt férje hívta a mentőket, akik a siklósi kórházba szállították. Az intézményben fény derült a titkolt szülésre, a diósviszlói házhoz kiérkezett rendőrök azonban már halva találták az ellátatlan újszülöttet.

A családanya tettére sem a rendőrségi vallomásaiban, sem a bíróságon nem tudott egyértelmű magyarázatot adni, de még a szakértők is csak találgatták, miért történhetett meg az eset. Különösen annak tükrében, hogy a nő szegény körülmények között ugyan, de jól nevelte és látta el gyermekeit, sőt, idén szeptemberben ismét szült.

A Baranya Megyei Bíróság emberölésben bűnösnek mondta ki az anyát. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy tettének elkövetésekor beszámítási képességét illetően közepes fokban korlátozva volt, és egyebek mellett azt, hogy gyerekeit gondosan neveli. Ezért a törvényi minimumnak számító öt év szabadságvesztésre ítélték az asszonyt. A gyakorlattól eltérően nem szüntették meg az asszony szülői felügyeleti jogát. Mivel a nőnek hat hónaposnál fiatalabb gyermeke is van, 2005. márciusban kell börtönbe vonulnia. A határozatot az ügyész, valamint a vádlott és védője is tudomásul vette, és ezzel jogerőre emelkedett.

Antal Gábor bíró az ítélet indoklásában sajnálatát fejezte ki, hogy a jogalkotók ezt a bűncselekményt 1998-ban beemelték az emberölés privilegizált esetei közé, ezzel a bíróságoknak kevés mozgásteret adtak, hogy a büntetés mértékét a büntetés céljával arányosan állapíthassák meg. "Ezen cselekmények minősítése olyan bűntettek minősítésével egyenrangú, mint például a móri mészárosoké, akiknek nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett bűntettekért kell felelniük" - mondta a tanácsvezető bíró.