Kárpótlási csalás miatt kerültek előzetesbe

Előzetes letartóztatásba helyeztek két kisebbségi önkormányzati politikust a roma kárpótlásokkal kapcsolatos visszaélések ügyében a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőrfőkapitányságon. Egyikük a győri roma kisebbségi önkormányzat helyettes vezetője, másikuk a tatabányai roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Mindkettőjük ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik a nyomozás.

Előzetes letartóztatásba helyeztek két kisebbségi önkormányzati képviselőt a roma kárpótlásokkal kapcsolatos visszaélések ügyében - közölte a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőrfőkapitányság sajtóreferense. Az MTI információja szerint egyikük a győri roma kisebbségi önkormányzat helyettes vezetője, másikuk a tatabányai roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Mindkettőjük ellen jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik a nyomozás. Az ügynek van egy harmadik gyanúsítottja is, de ő már nyár óta előzetes letartóztatásban van. A sajtóreferens elmondta: a rendőrség összesen tizenegy gyanúsított ellen folytat vizsgálatot. Két ember ellen elfogatóparancsot adtak ki, egyiküket nemzetközi elfogatóparanccsal körözik.

A rendőrség közel egy éve bejelentésre kezdte el a nyomozást az ügyben. A gyanú szerint voltak, akik jogosulatlanul csalás útján jutottak kárpótlási pénzhez az Osztrák Megbékélési Alaptól. A kérelmet körülbelül háromszázan nyújtották be Győr-Moson-Sopron megyéből. Eddig mintegy 200 millió forintot utaltak át 250 igénylőnek, akiknek többsége jogosulatlanul jutott a pénzhez. A gyanú szerint a kárpótlási összegek megszerzése érdekében rábeszéléssel, félrevezetéssel olyanokat is felterjesztettek kárpótlásra, akik erre nem voltak jogosultak; de olyanok is voltak a jogosulatlan kárpótlási kérelmeket aláírók között, akik tudtak a bűncselekményről.

A II. világháború utolsó időszakában Magyarországról romákat hurcoltak ausztriai kényszermunkára. Az elhurcoltak kárpótlására jött létre az Osztrák Megbékélési Alap. "Pontos adatokkal azonban nem rendelkezünk arról, hogy hány romának jutott ez a sors" - mondta Szita Szabolcs, a vészkorszak kutatásával foglalkozó történész. A szakember azt azonban bizton állítja, hogy olyan településekről is jelentkeztek igénylők a kárpótlásra, ahonnan bizonyíthatóan nem hurcoltak el romákat Ausztriába. Megítélése szerint a csalást megkönnyítette, hogy a igénylést bejelentő nyomtatványok nem szakszerűek, könnyen sokszorosíthatóak.