Titkolják a környezetet veszélyeztető cégeket

Egyik hazai veszélyes üzem sem jelent kiemelkedő környezeti kockázatot - tartalmazza az a jelentés, amelynek elkészítéséhez két hónap alatt közel 400 hazai gyárat vizsgáltak meg a környezetvédelmi hatóságok. A környzevédő civil szerveztek szerint viszont az ellenőrzések nem voltak hatékonyak, mivel azokat előre bejentették, így volt idejük felkészülniük a gyáraknak. Ugyancsak megkérdőjelezi a vizsgálatsorozat hatékonyságát, hogy a megbírságolt cégek nevét a környzetvédelmi hatóságok nem hozták nyilvánosságra. 

A környezetet kiemelten veszélyeztető gyár jelenleg nincsen Magyarországon - derül ki abból a csütörtökön nyilvánosságra hozott vizsgálatsorozatból, amelynek során a hazai veszélyes üzemeket ellenőrizték a környezetvédelmi hatóságok. A közel kéthónapos felmérés alatt csupán adminisztratív hiányosságokra derült fény: 364 ipari létesítmény ellenőrzése során 266 esetben szabtak ki bírságot a hatóságok.

A vizsgálat eredményének ellentmond, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megugrott a környezetvédelmi balesetek száma. Júliusban a dorogi veszélyeshulladék-égetőből ömlött több mint 100 köbméter szennyezőanyag a Dunába. Az üzemzavar után vízfogyasztási tilalmat rendeltek el Esztergomban. Augusztus elején pedig hárman haltak meg a törökbálinti peterdagyár felrobbanásában. Ugyancsak augusztusban azért kellett a katasztrófavédelmet értesíteni, mert két és fél ezer robbanásveszélyes anyagot tartalmazó hordó halmozódott fel Újpesten a Budalakk Kereskedelmi és Festékgyártó Kft. egykori telephelyén.

A környezetvédelmi tárca által augusztusban elrendelt viszgálatsorozattal kapcsolatban Filotás Ildikó, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKVF) igazgatója az [origo]-nak elmondta: a mulasztásokat általában a kisebb cégek követik el, a nagyobb gyárak betartják az előírásokat, mivel nagyobb figyelem koncentrálódik rájuk, és a környezetvédelmi beruházásokra is nagyobb összeget tudnak fordítani. A nagyobb üzemek környezetbiztonsági felkészültségét demonstrálta a környezetvédelmi minisztérium a sajtótájékoztató helyszínével is. Az ellenőrzések eredményét a tárca ugyanis a szászhalombattai Dunamenti Erőműben ismertette, az ország egyik legnagyobb erőművére pedig 2000 óta nem szabtak ki bírságot.

A minisztérium egy névtelenséget kérő munkatársa ugyanakkor azt állította, hogy a potenciális környezetvédelmi veszélyforrások toplistáját továbbra is a nagyobb gyárak vezetik. A lista élén olyan létesítmények állnak, mint a szászhalombattai kőolaj-finomító, a dorogi szennyezésért felelős Onyx Kft, a győri veszélyeshulladék-égető és a Tiszamenti Vegyiművek Rt.

Az elrendelt vizsgálatsorozatot nem tartják eredményesnek a zöldek. Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője az [origo]-nak elmondta: az előre bejelentett ellenőrzések nem hatékonyak, azt ugyanis ki tudják játszani a gyárak. Hatékony ellenőrzést csak szúrópróbaszerű vizsgálattal lehet elérni, ehhez viszont a környezetvédelmi hatóságoknak több forrásra és több emberre lenne szükségük. Az ellenőrzések eredményét ugyancsak megkérdőjelezi, hogy az adminisztratív hiányosságok miatt a hatóságok pár százezres bírságokat szabtak ki. Ráadásul a megbírságolt cégek nevét sem hozták nyilvánosságra, még azokat sem, amikre halmozott büntetetést róttak ki.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint ennek ellenére eredményes volt a veszélyes üzemek ellenőrzése, a gyárak ugyanis a szankciótól tartva számos elmaradásukat pótolták. Persányi az [origo]-nak elmondta: elképzelhető, hogy a tárca minisztériumi rendeletben szabályozza majd a hazai ipari létesítmények rendszeres ellenőrzését.

A Védegylet szerint a hazai veszélyes üzemekkel kapcsolatban a legfőbb probléma, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesznek eleget, gyakran a közérdekű adatokat sem hozzák nyilvánosságra. A civil szervezet szóvivője szerint probléma, hogy jelenleg nincsen kockázatarányos biztosítási rendszer, vagyis a veszélyes üzemek nem tudnak olyan biztosítást kötni, ami fedezné a potenciális szennyeződéseket. A jelenlegi gyakorlat szerint a környezeti károk költségeit a szennyező téríti meg, néhány esetben a gyárak nem tudják fedezni a költségeket így azok az államra hárulnak - magyarázta Jávor.