Saját vérünket kaphatjuk a vérhiány ellen

A kórházi pazarlás áll a hét elején kialakult vérhiány hátterében az egészségügyi tárca szerint. A minisztérium szóvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy a vértartalékokat csak sürgősségi ellátáshoz szabadna használni, az előre kiírt műtétekhez pedig a betegek saját vérét is lehetne adagolni. Arra ugyanakkor nem tudott választ adni, hogy a minisztérium alá tartozó vérellátó miért nem utasítja vissza az indokolatlannak tartott igényeket. A baleseti intézet főorvosa szerint igazságtalanul hárítják a felelősséget a kórházakra és az orvosokra.

"Semmi különös" - így jellemezte az [origo] kérdésére a soha nem tapasztalt mértékű vérhiányt Hoffer Izabella, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) főigazgató helyettese. Hoffer szerint mindössze annyi történt, hogy a vérigények és a készletek elcsúsztak, de nem minden vércsoportból. A pánikhangulatot az okozta, hogy a Magyarországon két leggyakoribbnak számító A-s (a lakosság 42 százaléka tartozik ebbe a csoportba), illetve 0-s (32 százalék) vérből csappantak meg vészesen a készletek. Hoffer szerint azonban igazi veszély nem volt, csak azért riasztották a lakosságot, hogy - mint fogalmazott - megelőzzék a bajt.

Volt már példa hasonló vérhiányra az elmúlt években is, de akkor Hoffer szerint azért nem kapott a mostanihoz hasonló nyilvánosságot az ügy, mert nem a leggyakoribb vércsoportokból volt hiány. A vérellátó 8000 egységes vérkészletet tekint megnyugtatónak, ami 7-10 napra biztosítani tudja a vérellátást. Ez a szám szerdán reggel 6400-ra csökkent, azonban Hoffer szerint a szerdán leadott 2533 egység vérből már ki tudták elégíteni az igényeket, a hét végére pedig feltöltik a készletet.

A vérellátó és az egészségügyi tárca szerint a kórházak és az orvosok pazarlása okozhatta a hiányt. Hoffer szerint ugyan erről egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni, hiszen a vizsgálat még hátra van, de azt megjegyezte, hogy tavalyhoz képest 10 százalékkal emelkedett a vérfelhasználás. A megnövekedett igényt pedig az sem tudta kielégíteni, hogy az év első 10 hónapjában 14 ezerrel többen adtak vért, mint egy évvel korábban.

"Indokolatlan mértékben és módon használják fel a vért" - mondta az [origo]-nak a hiány lehetséges okairól Tóth Judit, az egészségügyi tárca szóvivője. Tóth szerint gyakori eset, hogy a kórházak vért igényelnek egy-egy műtéthez, végül azonban nem használják fel és a tartalék használhatatlanná válik. A szóvivő úgy vélte, hogy az egyre több programozott műtét (a beteg és az orvos megállapodása alapján előre kiírt időpontban végrehajtott beavatkozás) is hozzájárul a készletek csökkenéséhez.

A vérkészleteknek a sürgősségi ellátást kell szolgálniuk - mondta Tóth, aki szerint épp ezért vitatható, hogy a programozott, sokszor hónapokra előre bejegyzett műtétekhez is a vérellátótól kérnek vért a kórházak. A szóvivő Németország példáját említette, ahol az egészségbiztosító csak akkor fizeti a programozott műtétek költségét, ha ahhoz a páciens saját vérét használják fel. Tóth szerint erre itthon is lenne lehetőség, hiszen ha valaki hónapokra előre tudja, hogy műteni fogják, az elmehet a kórházba, hogy vért vegyenek tőle, amit azután a beavatkozásnál fel lehet használni.

Retteghy Tibor, az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet főorvosa igazságtalannak tartja, hogy az orvosokat és a kórházakat teszik felelőssé a vérhiányért. Erre vonatkozó vizsgálat eddig nem készült, így, bár előfordulhat, nem lehet biztosan állítani, hogy a kórházak ludasak a vérhiányban - mondta. Retteghy szerint ráadásul problémákat okozhat, hogy az egészségügyi intézmények sokszor csak az utolsó pillanatban értesülnek a vérhiányról, ami a sürgősségi ellátást nem veszélyezteti ugyan, de a nem sürgős esetekben több műtét elhalasztásához vezet, ami egyes betegnél hosszabb kórházi ápolást és az ehhez kapcsolódó költségek megnövekedését okozza.

Az [origo] kíváncsi volt arra is, hogy az Egészségügyi Minisztérium mennyiben tehető felelőssé a hiányért. A tárca irányítása alá tartozó OVSZ-nek ugyanis van lehetősége arra, hogy visszautasítsa a kórházak indokolatlan vérigényét, így nemet mondhatnának azokra a kérésekre, amit kifogásolhatónak tartanak. Hoffer szerint az OVSZ minden igényt külön megvizsgál és a diagnózisokra hivatkozva kért vérmennyiséget első lépésben sokszor vissza is utasítják. A kórházak azonban általában arra hivatkoznak, hogy komplikált esetről, vagy nem első beavatkozásról van szó, ezért kérnek a szokásosnál több vért egy-egy beavatkozáshoz, amit végül a vérellátó biztosít is.

Az egészségügyi tárca szóvivője ennek kapcsán elismerte, hogy az érintett szervek közti információáramlással probléma van, illetve, hogy hiányzik az összehangolt szabályozás. Ezt most, utólag próbálja a tárca megalkotni: felkérték a hematológiai szakkollégiumot, hogy tekintse át a vérellátási rendszert, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ), hogy vizsgálja ki a hiány pontos okát. Az ÁNTSZ-nél a vizsgálat lezárulásáig nem kívántak válaszolni kérdéseinkre.