Princz Gábor ártatlannak tartja magát

Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató vallomásával folytatódott a Postabank-per. A 36 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt Princz nem ismerte el bűnösségét. Az egykori bankvezér vallomása várhatóan több tárgyalási napon keresztül zajlik majd. 

"Nem követtem el bűncselekményt" - jelentette ki vallomása elején az egykori bankvezér, aki bírói kérdésre elárulta, hogy jelenleg szakértőként dolgozik, és 300-500 ezer forint körüli a havi bevétele. A bíróság arra is kíváncsi volt, hogyan került Princz Gábor a bankhoz. Princz elmondta, hogy 1988-ban kérte fel őt az akkori pénzügyminszter és a jegybankelnök, hogy a postai fiókhálózat előnyeit kihasználva hozza létre a Postabankot. Princz a felkérés időpontjában a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgozott főosztályvezető-helyettesként. Néhány hónap alatt meg is alakították az új kereskedelmi bankot, az első részvényesek állami nagyvállalatok voltak. "Az ország 3200 postahelyiségét kvázi béreltük" - mondta a volt bankvezér, aki hozzátette, hogy jutalékrendszerben fizettek a Postának.

Princz a vallomásában igyekezett felhívni a figyelmet, hogy a kormányzat és jegybank mindent tudhatott a Postabank belső ügyeiről és helyzetéről, a Pénzügyminisztérium egyik tisztségviselője például tagja volt a bank igazgatóságának, havi rendszerességgel találkozott az aktuális pénzügyminiszterrel, MNB-elnökkel, felügyeleti vezetővel. "Nem jeleztek egyszer sem, hogy valami nem lenne rendben" - jegyezte meg Princz Gábor az 1995-ig tartó időszakról, mivel első menetben addig elevenítették fel a Postabank történetét.

"A Postabank által nyújtott, úgynevezett kétes hitelek 91-92-ben jelentek először" - válaszolt bírói kérdésre Princz Gábor. A hiteleket az állam fizette vissza az Antall-kormány idején az adósok helyett, amelyek nehéz helyzetbe került cégek voltak. Princz megjegyezte, hogy olyan vállalatok kaptak konszolidációt, amelyek szerintük tudtak volna fizetni, és ezt jelezték is.

Princz Gábor vallomása - a hatalmas vádirat miatt - várhatóan több napot is igénybe vehet. A Postabank-ügyben a pénzintézet vezetőit - Princz Gábort és 6 társát - 36 milliárdos hűtlen kezeléssel vádolják. A vádirat szerint a bankvezetők megtévesztették a hatóságokat, az előírásokat tudatosan megszegték, és ezzel kárt okoztak. A vádlottak tevékenysége miatt a pénzintézet 1995 áprilisában még 9,7 milliárd forintos saját tőkéje 1997 december végére 2,4 milliárd forintra csökkent, pedig közben volt még egy 17 milliárd forintos tőkeemelés is. Az ügyészség ezért erre az összegre, valamint a kormány 12 milliárd forintos kezességvállalására és a bankpánik miatti 5 milliárdos vagyonvesztésre figyelemmel összesen 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja a Postabank volt vezetőit.

A bíróság honlapján olvasható adatok szerint a Postabank-ügy iratai összesen mintegy 100 ezer oldalt, több mint 300 kötetet tesznek ki.