A hátralékosokat és a munkanélkülieket emeli ki a kormány

A szegénység elleni küzdelem jegyében a kormány hétfőn benyújtotta az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatát. Ez olyan rövid távú intézkedéseket tartalmaz, amelyek lényege a szegénység szempontjából legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok esetében a szociális védelem erősítése. A munkanélküliek nem csak egy év elteltével kaphatnának rendszeres szociális segélyt, a fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók pedig magasabb összegű ápolási díjat kapnának. Fokozottan támogatná a kormány a felhalmozódott lakáscélú hitelhátralékkal, illetve a közüzemi díjhátralékkal küzdőket.

A törvénymódosítás a szociális ellátásokról, a gyermekek védelméről és a családok támogatásáról szóló törvényt érinti. A kormány elsősorban a segélyezési rendszert alakítaná át, úgy, hogy a különösen nehéz élethelyzetben lévőket fokozottan támogassák. Átalakítanák emellett a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat.

A jelenlegi szabályozás szerint például az aktív korú munkanélküliek csak a munkaügyi központtal való egy éves együttműködést követően kaphatnak rendszeres szociális segélyt. A törvénymódosító javaslat szerint ez a kör a jövőben szintén hozzájutna a rendszeres szociális segélyhez, ha vállalják a munkaügyi központtal való szoros együttműködést. A kormány reményei szerint ez elősegíti az érintettek munkába állását is.

A fokozott ápolást igénylő fogyatékosokat gondozók a javaslat elfogadása esetén a jelenlegi ellátási díjhoz képest 30 százalékkal magasabb ápolási díjat kapnának. A fokozott ápolási szükséglet meghatározása nem orvosi, hanem önellátási szempontból történik, az tartozik ide, aki nem tud önállóan enni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni vagy a lakáson belül közlekedni. A felsoroltak közül három szempont teljesülését írja elő a törvényjavaslat. Szintén 30 százalékkal magasabb összeget - úgynevezett időskorúak járadékát - kapnának azok az egyszemélyes háztartásban élő, 75 év feletti nyugdíjasok, akiknek alacsony a nyugdíjuk.

Fokozottan támogatná a kormány a felhalmozódott lakáscélú hitelhátralékkal, illetve a közüzemi díjhátralékkal küzdőket. A lakáscélú hitelhátralékok esetében a javaslat lehetőséget biztosítana az adósságkezelési szolgáltatás időtartalmának legfeljebb 60 hónappal, vagyis öt évvel való meghosszabbítására. A közüzemi díjhátralékkal rendelkezők esetében pedig a szolgáltatás kikapcsolása előtt tájékoztatni kell a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.

A kormány átalakítaná a szociális alapszolgáltatások rendszerét is. Ennek érdekében megszüntetnék azt a jelenlegi gyakorlatot, mely szerint valamennyi alapellátást meg kell szervezni valamennyi településen, függetlenül a lakosság számától, a település teherbíró képességétől és a helyi igényektől. Ehelyett az igényekhez igazodna az alapellátási rendszer.

A bentlakásos intézményben élők jobb tájékoztatását szolgálná az ellátotti önkormányzat intézményének bevezetése. Az új intézmény révén az érintettek maguk hozhatnának döntéseket a közösségüket érintő kérdésekről.

Az egyedülálló szülők esetében növelni akarja a javaslat a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A jövőben azok is kapnának támogatást, akiknek a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 százalékát. A jelenlegi szabályok 100 százalékos jövedelemhatárt szabtak. Ezzel a kormány számításai szerint 30 ezerrel több gyerek válna jogosulttá a támogatásra. A törvénymódosítás rögzítené azt is, hogy tilos a testi fenyítés alkalmazása a gyerekeknél.

Újdonság az is, hogy a jelenleg 90 százalékban központi finanszírozású ellásátás megállapítását a jövőben a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalná a törvényjavaslat. (A jegyző az időskorúak járadékáról, a rendszeres szociális segélyről és az alanyi jogon járó ápolási díjról dönthetne, a többi pénzbeli ellátásra való jogosultságot továbbra is a települési önkormányzat állapítaná meg a javaslat szerint.) A jegyzők döntését a közigazgatási hivatalokon belül működő szociális és gyámhivatalok bírálhatnák felül másodfokon, míg eddig az önkormányzat döntése ellen a bírósághoz kellett fordulni, ami hosszadalmas eljárás. Így a kormány reményei szerint hatékonyabbá válhat a jogorvoslati rendszer.

A törvény több szakaszban lépne életbe, 2005. január 1. és 2006. január 1. között öt lépcsőben.